Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Milyen céllal használhat kamerarendszereket a munkáltató, hogyan kell ebbe beavatnia a munkavállalókat, meddig tárolhatók a felvételek?
Egyre elterjedtebb a kamerarendszerek kiépítése a munkáltató vagyona, illetve az élet-testi épség megóvása érdekében. Ennek során a munkáltatónak adatkezelési tájékoztatót kell készítenie, amely ki kell állja többek között a célhoz kötöttség és az érdekmérlegelés tesztjének próbáját.
A munka törvénykönyve (Mt.) lehetőséget teremt a munkáltató számára, hogy ellenőrizze a munkavállalót azzal a korlátozással, hogy ezt kizárólag a dolgozó munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében teheti meg – írja az Adózóna. Garanciális szabály, hogy a munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, továbbá a munkavállaló magánélete tabut képez, az nem ellenőrizhető.
| Ki nézheti meg a felvételeket és meddig? |
A munkáltató a rögzített felvételeket főszabályként három munkanapig tárolhatja. Ha valamely munkakör betöltése olyan kivételes esetet jelent, amikor – a célhoz kötöttség elvével és az érdekmérlegelés tesztjével összhangban – a felvételeket három munkanapnál hosszabb időtartamig szükséges megőrizni (például a veszélyes anyagok őrzése), annak tényét a munkaadónak kell bizonyítania. Ilyen esetben a felvételeket harminc, illetve hatvan napig lehet tárolni. A munkáltatóknak biztosítania kell, hogy a felvételek visszanézésére csak szűk személyi kör rendelkezzen jogosultsággal, kizárólag azok számára legyen erre lehetőség, akik a felvételek megtekintése alapján a szervezeten belül döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek. Emellett meg kell alkotni azokat az alapvető szabályokat, hogy ki, milyen célból és milyen időközönként nézheti vissza a felvételeket. |
A törvény azt is kötelezettségként írja elő a munkáltató részére, hogy előzetesen tájékoztassa a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek az ellenőrzésére szolgálnak.
Az elektronikus megfigyelőrendszert elsődlegesen az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme, vagyonvédelem céljából lehet alkalmazni. A kamerás megfigyelés során mindenekelőtt tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot.
Erre figyelemmel nem lehet olyan kamerát elhelyezni, amely kizárólag egy munkavállalót és az általa végzett tevékenységét figyeli meg. Nem lehet kamerát elhelyezni olyan helyiségben, amelyben a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen az öltözőkben, zuhanyzókban, az illemhelyiségekben vagy például orvosi szobában, illetve az ahhoz tartozó váróban.
