Vállalkozás hvg.hu 2016. május. 10. 07:41

Nagyot koppintott az adatvédelmi hivatal orrára a Kúria

A Kúria továbbra sem engedi meg a hatóságoknak, hogy a hazai kis- és középvállalkozások védelméről szóló törvényt (és az abban foglalt kedvezményeket) szűken értelmezzék.

A kis- és középvállalkozásokról szóló törvény (Kkv tv.) egyik rendelkezése szerint a magyar hatóságoknak a kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén bírság kiszabása helyett figyelmeztetést kell alkalmazniuk. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság több határozatában sem alkalmazta ezt a szabályt. A Kúria múlt héten hozott ítélete egyértelművé tette, hogy nem lehet szűkítően értelmezni a Kkv tv. mentesítő rendelkezését – írta közleményében Ormós Zoltán, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület (SzEK.org) elnöke.

Hozzátéve, hogy a bírósági döntés azt is kimondta: ha valamely hatóság egy kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozásnál jogsértést állapít meg, akkor a törvényben foglalt kivételektől eltekintve első körben nem lehet a kkv-t bírsággal sújtani.

Fazekas István

A Kkv tv. 12/A. § szerint a hatóságok a kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén – néhány eljárástípust kivéve – bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy a jogszabály vagy egy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszűntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható-e. Ha igen, akkor a hatóságnak fel kell hívnia az eljárás alá vont cég figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kell kötelezni a céget a annak megszűntetésére.

Kkv

Kis- és középvállalkozásnak azok a cégek minősülnek, melyek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak (kb. 16 milliárd forint) megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Az adatvédelmi hatóság évek óta azonban évek óta azon az állásponton volt, hogy a rendelkezés az ő eljárásaira nem vonatkozik. Nos, a Kúria a napokban, egy konkrét ügyben eljárva azt mondta ki, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) eddigi érvelése nem helytálló, és a NAIH az eljárásaiban köteles alkalmazni a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv.tv.) 12/A. §-át.

Ormos Zoltán szerint a jogalkotó szándéka egyértelműen az volt a törvény megalkotásakor, hogy az – a törvényben felsorolt kivételektől eltekintve (például adóügyek, környezetkárosítási ügyek) – teljes körben vonatkozzon a kkv-nak minősülő vállalkozásokra. Így ha egy kkv-nak minősülő vállalkozásnál jogsértést állapít meg valamely hatóság, akkor első lépésként először fel kell hívnia annak orvoslására, és nem terhelheti meg őket rögtön egy akár nagyösszegű bírsággal.

A SzEK.org álláspontja szerint a Kúria múlt heti ítélete két szempontból is üdvözlendő. Egyrészt, mert a Kkv tv. hivatkozott rendelkezésében foglalt “hatósági ellenőrzés” fogalmat nem lehet úgy értelmezni, hogy az egyes hatóságok első körben is bírságot szabhassanak ki, másrészt pedig, mert az is kiderült, hogy az államnak továbbra is fontos, hogy a kkv-k megkülönböztetett figyelmet – és sok esetben védelmet – kapjanak, amennyiben első esetben fordult elő náluk jogsértés.

* * * Támogatott hitel vállalkozások számára

A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.

hvg360 Lőrincz Tamás 2025. január. 06. 06:30

A választás időpontjánál is fontosabb, telik-e osztogatásra a Fidesznek, miközben a kilátásoknál csak a közhangulat rosszabb

A Tiszának az előrehozott választás témájának napirenden tartása – ezzel együtt leginkább annak elkerülése – mellett a pártépítés lesz a legfőbb feladata 2025-ben, a Fidesznek pedig a gazdaság felpörgetése és saját táborának megtartása. Mi vár a magyar politikára és a választókra a most kezdődő évben?