A legtöbb Jeremie-alapnak 2015. december 31-ig kell kihelyezni a kockázati tőkebefektetésre rendelkezésre álló forrásokat, így rizikós lehet számukra, mikor döntenek egy befektetés mellett, mert ha kicsúsznak az időből, vissza kell fizetniük a kapott pénzt – pontosabban nem hívhatják le. Ez nagyon jó lehetőség viszont a befektetői tőkére vadászó cégeknek, mert jobb feltételekkel szerezhetnek forrásokat a némileg kényszerhelyzetben lévő alapoknál. „Először részletesen megnézik az üzleti tervet, megvizsgálják van-e benne potenciál, majd többkörös tárgyalások után, ha érdekli őket a cég és a projekt jön a befektetési ajánlat, amit további körülbelül 1-2 hónap egyeztetés követ a feltételekről, és az aláírás után sem utalják egyből a pénzt, átvilágítás következik, a tranzakciós dokumentumok véglegesítése” – céloz a befektetési folyamat időigényességére Horgos Lénárd az M27 ABSOLVO tanácsadó cég kockázati tőke befektetési szakértője. Véleménye szerint a kockázati tőke alapkezelőknek 2015 első felében kell lépniük, ha el  akarják költeni az összesen körülbelül 50-60 milliárdnyi gazdát kereső forrást, hogy a decemberi 31-es határidőt tartani tudják.

Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ha kockázati tőkealapok eddig nem találtak elegendő olyan vállalkozást, startupot, amit tőkéjük lekötésére alkalmasnak tartottak, akkor most hiába szorítja őket az idő, ígéretes ötlet attól még nem lesz több. Horgos szerint azonban ez a kijelentés nem állja meg a helyét, mert ugyan egy relatíve kis piacról van szó, új szereplők folyamatosan feltűnnek a piacon. „A kirakatban zajló startup versenyeken, rendezvényeken gyakran ugyanazok a startupok jelennek meg, ám sajnos kevés olyan cég van, amelyik miután megnyert egy-egy versenyt, később tényleges üzleti sikert tud felmutatni, azaz a piacon is stabilan életképesnek bizonyul. Az a tapasztalatunk, hogy nagyon sok cég kerüli az efféle rendezvényeket, hiszen ha tőkére van szüksége, nem prezentálni akar, hanem felkészül és megkeresi a tőkebefektetőket. Sokan vannak, akik csak most jutottak – vagy jutnak – el abba a fázisba, hogy projektjük megérett a befektetésre, például most fejeződött be a termékfejlesztés, megvannak az első piaci sikerek vagy indulnának el nemzetközi piacokra, így csak most kezdenek hozzá a befektetők kereséséhez” – érvel a szakértő.

Horgos szerint minden afelé mutat, hogy a kockázati tőkések a források kihelyezésének reményében hajlandóak lehetnek a korábbi feltételeikhez képest ésszerű engedményeket tenni a szerződések megkötésekor, így a vállalkozások, startupok jobb feltételekkel juthatnak tőkéhez, ugyanakkor leszögezi, hogy vannak dolgok, amikből biztosan nem hajlandóak engedni. Ezek azok a minimum biztosítékok, amelyek megvédik a befektetéseiket. Ilyen például az üzleti tervtől való súlyos eltérés kezelésének esetére, vagy a cég indokolatlan eladósítására, a részvények eladására vonatkozó vétójog.

A másik ilyen az úgynevezett drag along jog, amivel a tőkések a részesedésük értékesítése, a kilépésük – úgynevezett exit – miatt közös cégeladás jogát biztosítják be, vagyis ha úgy érzik, hogy a részesedésükért, a vállalatért ajánlott vételár, így pedig a megtérülésük megfelelő, akkor tovább tudják adni a céget. Előbbiekhez tartozik még a likvidációs elsőbbségi jog is, ami például lehetővé teszi, hogy felszámolás esetén, először a befektető jusson hozzá a pénzéhez, ezzel minimalizálva veszteségét. Horgos szerint a felsoroltak közül biztosan nem fognak teljesen engedni a befektetők, hiszen van egy pont, ami felett nem vállalhatnak kockázatot, inkább nem hajtják végre a befektetést, mondhatni visszaküldik a pénzt Brüsszelbe.

Keressük a legjobb kisvállalkozói honlapot! Pályázzon jól működő honlapjával, részletekről itt olvashat, a pályázati űrlapot pedig itt találja.