A Direkt36 megszerezte azt a vizsgálati anyagot, amelyben az Európai Bizottság éles bírálatokat fogalmaz meg a Jeremie-alapok felhasználásával kapcsolatban.
Ötvenmilliárdos, innovatív cégekre fókuszáló állami kockázatitőke alapot gründol a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), a Jeremie utódjaként pedig százmilliárdos tőkeprogram indul.
A lap egy kockázati alapkezelőt vádol azzal, hogy az uniós forrásokból több milliárd forintnyi pénzt innovatív startupok helyett saját tulajdonosainak érdekeltségébe tartozó cégekhez utalt ki, amelyeknél ráadásul semmilyen gazdasági tevékenységet nem tudtak felmutatni.
Május végéig sikerült mind a 130 milliárd forintot kihelyezniük a kockázati alapkezelőknek.
Balogh Péter, az NNG egykori alapítója ezúttal angyalbefektetőként szeretné megismételni korábbi cége sikerét, és a mai napon leplezi le, milyen cégek kerültek a párja és az általa alapított Baconsült portfóliójába. Ezzel kapcsolatban kérdeztük az első generációs startuppert, aki nem a megszokott „arcoskodó” kockázati befektető, hanem vacsorát is főz az általa támogatott startupoknak, bánná-e, ha a Jeremie-támogatások elhalnának, és mit kellene tenni, hogy digitális írástudásban ne mi legyünk az Európai Unió barbárjai.
Mivel év végén lejár a Jeremie alapok befektetési időszaka, a kockázati tőkések igyekeznek kihelyezni a forrásaikat, ami jól látszik az első negyedéves adatokon is: összesen 26 vállalkozásba fektettek be három hónap alatt.
A szolgáltatásokhoz kapcsolt innovatív megoldások bizonyára nagyon népszerűek lesznek, de egyre nagyobb hangsúlyt kapnak majd a különböző IT biztonsági megoldások és a virtuális valósággal összefüggő ötletek.
A táplálékkiegészítő-piacon 240 millió forintos befektetést vállalt az X-Ventures Alpha kockázati tőkealap kezelő Zrt., ennek köszönhetően ősszel új szereplő érkezik a magyar étrend-kiegészítő piacra.
Egyre sürgetőbb a Jeremie-pénzek kihelyezése a kockázati tőkéseknek, hiszen ha 2015 végéig nem fektetik be, küldhetik vissza Brüsszelbe. Ez azt is jelentheti, hogy most kedvezőbb feltételekkel juttathatja cégét tőkéhez.
A startup ökoszisztéma két jeles alakja, az iparág meghatározó piaci szereplőinek – a vállalkozóknak és a kockázati-tőkéseknek – érdekeit képviselve néztek szembe egymással tegnap, a Design Terminálban.
Magyarország visszaküldheti az uniós pénzeket Brüsszelbe, ha a kockázati tőkealap-kezelők nem változtatnak forrás-kihelyezési politikájukon.
Az Amerikai startup befektetői mentalitás az alapítók motiválása, míg a kelet-európai jellemzően a startup alapítók kényszerítése, ami inkább előbb, mint utóbb a befektetés aláaknázásához vezet. A Startupdate befektetői önsorsrontó technikákat mutat be.