Vállalat + Vezető hvg.hu 2016. szeptember. 07. 11:52

Forbes: így játszották át a Jeremie-pénzeket saját zsebre

A lap egy kockázati alapkezelőt vádol azzal, hogy az uniós forrásokból több milliárd forintnyi pénzt innovatív startupok helyett saját tulajdonosainak érdekeltségébe tartozó cégekhez utalt ki, amelyeknél ráadásul semmilyen gazdasági tevékenységet nem tudtak felmutatni.

Az uniós Jeremie-forrásokra olyan alapkezelők pályázhattak, amelyek aztán 30 százalékos önrész mellett a pénzt ígéretes startupokba fektették. Ezeknek a pénzeknek a lehívására hozta létre még 2008-ban a Gödöllői Üzleti Park Zrt. a Morando alapot, amelybe az önrészt több befektető tette be:

• Heim Péter, a Századvég volt vezetője, akit aztán Tombor András váltott, aki pedig, mint Habony Árpád hitelezője vált ismertté. De volt Orbán Viktor külpolitikai főtanácsadója, valamint a Tokaj Kereskedőház vezetője is.

• a KÉSZ Holdingot tulajdonló Gansperger Gyula és Jutasi Zoltán. Előbbi fideszes gazdasági háttéremberként ismert.

Helyesbítés: A Kész Holding nem érintett a Jeremie-ügyben

Gansperger Gyula és Jutasi Zoltán nem tulajdonosa a KÉSZ Holding Zrt-nek – jelezte lapszemlénk megjelenését követően szerkesztőségünknek a KÉSZ Holding Zrt. képviselője. Mint a társaság kifejtette, Gansperger és Jutasi 2008-ban rövid ideig helyet foglalt a KÉSZ Holding Zrt. igazgatóságában, ám tisztségük 2009. januárjában megszűnt, ők nem tulajdonosok, nem részvényesek a KÉSZ Csoport tagvállalataiban. A KÉSZ Holding ZRt., illetve az általa irányított KÉSZ Csoport az EU költségvetéséből származó JEREMIE-források felhasználásában semmilyen szinten nem érintett.

A Morando 4,4 milliárd forint Jeremie-pénzt nyert, amit 2012-2013-ban helyezett ki.

A pénz nagy része a Forbes szerint azonban nem a világot megváltani készülő startupoknál, hanem az alapítók cégeinél kötött ki.

Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy a Morando alapítói és befektetői létrehoztak holdingcégeket vidéken, amiken keresztül az alapítók kiutalták a pénzt, a gyakran alkalmazott nélküli cégekhez. Így jutott támogatáshoz Tombor András cége, az Első Magyar Borkereskedő, aminek egy alkalmazottja sincs, és tavaly mindössze 7 millió forint forgalma volt. A miskolci Aurum Horatii és London Halifax 1886 nevű holdingcégek egyenként 450 millió forintos tőkebefektetést kaptak a Morandótól, amit aztán Gansperger Gyula egyik bizalmasának fia által alapított, érdemi tevékenységet nem végző cégeknek utaltak, amik aztán rövid időn belül vissza is utalták a pénzt. Ebben az ügyben tiltott forráskihelyezés miatt vizsgálatot is folytat az unió – írja a lapra hivatkozva az Index.

Jutott még 450 millió egy brikettgyártónak, ahol nincs alkalmazott, egy ITSSM nevű – szintén alkalmazott nélküli – cég pedig 420 millió forintot költött egyetlen szoftverre. A nyíregyházi Netfone-cégcsoport pedig 1,3 milliárdnyi befektetést kapott. A csoport bizonyos cégei ugyanarra a címre vannak bejelentve, mint a Tombor András cégeibe fektető GTR Invesments, a csoport legtöbb tagja pedig vagy felszámolás alatt van, vagy senkit nem foglalkoztat.

A lap szerint a Jeremie-program rendszerszinten rossz, és vélhetően nem a Morando az egyetlen alap, ahol hasonló csalásokat követtek el.

Utolsó fillérig szétosztották a Jeremie-pénzeket

Május végéig sikerült mind a 130 milliárd forintot kihelyezniük a kockázati alapkezelőknek.

Itthon Bábel Vilmos 2024. november. 28. 17:21

A Tiszának rengeteg pénzre van szüksége

Magyar Péteréknek milliárdok kellenének a 2026-os kampányra, ha tartani akarják a lépést riválisaikkal. A szükséges pénzt csak adományokból tudják összeszedni, az államtól nem fognak kapni. A magyar elit nagy része az államtól függ, és nem fog oldalt váltani, ha nem biztosak abban, hogy nemsokára másnál lesz a kasszakulcs. Magyarék feladata: jó befektetésnek kell látszani. Szombaton jön ki a párt friss átláthatósági jelentése, és kiderül, hogy az elmúlt hónapokban ez mennyire sikerült nekik.