A Defacto blog szerzői annak jártak utána, hogyan alakultak a jövedelmek Magyarország legnagyobb egybefüggő városi régiójában, Budapesten és közvetlen környékén az elmúlt húsz évben. A válaszhoz a 23 budapesti kerületet és a Budapest határától legfeljebb 10 kilométerre lévő 26 Pest megyei várost hasonlították össze.

1995-ben átlagosan a budapestiek fizettek több jövedelemadót. Például a legtöbb egy főre jutó adót a II. kerületben, a legkevesebbet pedig Szigethalmon fizették. Azonban a vidéki települések gyorsabban, a budapesti kerületek pedig lassabban gazdagodtak, mint az átlag. Például a II. kerület jövedelemadója 3-szorosára, Szigethalomé viszont 4,6-szorosára nőtt.

Abból, hogy Budapestnél jobban gazdagodott a környéke, következik, hogy a két térség között csökkent a jövedelem-egyenlőtlenség. 1995-ben Budapesten a környékéhez képest még 68%-kal volt magasabb a jövedelemadó, 2012-ben azonban már csak 26%-al.

Mi magyarázza az egyenlőtlenség csökkenését? Egy lehetőség, hogy vidéken gyorsabb volt a gazdasági fejlődés, vagyis az olcsóbb településekre sok vállalat költözött, és ez megnövelte a fizetéseket. Egy másik lehetőség a szuburbanizáció: ha az olcsóbb településekre magasabb jövedelmű családok költöztek, s miattuk nőtt jobban az átlagos jövedelem.

A tanulmány szerzői megvizsgálták az önkormányzatok iparűzésiadó-bevételét, ami a helyi cégek gazdasági teljesítményének egyik meghatározó mérőszáma. Mivel az önkormányzatok többsége közel azonos, 2% körüli adókulcsot alkalmaz, ezért a magasabb adóbevétel döntő részben a nagyobb céges árbevételnek köszönhető. Az adóbevételekből kiderült, hogy amíg 1998-ban Budapesten a környékéhez képest 200%-kal volt magasabb az iparűzésiadó-bevétel, 2011-re a különbség 240%-ra nőtt. Tehát a jövedelem-egyenlőtlenség csökkenését valószínűleg nem a vidék gyorsabb gazdasági növekedése, hanem a budapestiek vidékre költözése generálta.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!