Vállalkozás hvg.hu 2014. szeptember. 03. 17:39

Így éled újra a „használt” kockázati tőke

A belépéstől az exitig jól nyomon követhető a kockázati tőke útja, de nem biztos, hogy mindenki számára nyilvánvaló, hová kerül a sikeres exit után visszanyert, és a hozammal kiegészített összeg. Mivel egy tőkealap jobb esetben hosszabb ideig működik, mint egy befektetés időtartama, a sikeres exitek után visszanyert összegekkel általában el kell számolni a tulajdonos felé.

Egy tőkebefektetési alapot általában 6-10 évre hoznak létre, így közel egy évtized van a források kihelyezésére, és az elvárt hozam teljesítésére. Ugyanakkor egy kockázatitőke-befektetés aligha tart el 10 évig, az általános gyakorlat 3-6 év, de egy különösen sikeres befektetés akár ennél kevesebb idő alatt is bevonzhat egy potenciális vevőt. Nézzünk néhány példát!

A tőkealapot tíz évre hozták létre, és alapvetően négy-öt éves időtávra fektet be. Ilyenkor – még első éves befektetés esetén – az alap két befektetésének nem feltétlenül kell fednie egymást időben. Tehát miután sikeresen kilépett az egyikből, a hozammal növelt összeggel elméletileg finanszírozhatja a következőt. Nem minden tőkealapnál ez a gyakorlat, egyeseknél a cégekből kivont összeg automatikusan bekerül az elszámolásba. Ilyenkor nem szükséges azt figyelembe venni, hogy a kilépés után még mennyi idő van hátra az alap lezárásáig.

Mi történik azonban akkor, ha a tőkealapot nyolc évre hozták létre, befektetéseinek futamideje pedig szintén négy-öt év? Ilyenkor egy első éves befektetés esetén a sikeres exitig letelik az öt év, és ezután marad három év az alap lezárásáig. Ebben az esetben a vezetőségnek mérlegelnie kell. Ha az exit után visszanyert összeget befektetik, három évük marad az elvárt hozam teljesítésére, ami nagyobb kockázattal jár. Ezt a kockázatot csak a nagyon ígéretes vállalatoknál érdemes vállalni. Viszont ha nem kerül ilyen lehetőség az alap látókörébe, óvatosságból várhatóan nem fog új befektetést végrehajtani.

Természetesen a 6-10 éves működési időtartam lejártával nincs vége a történetnek, a tőkealapnak ugyanis lehetősége van meghosszabbítani a működését hasonló időtávra. Amennyiben úgy dönt, hogy nem hosszabbít, a rábízott összeget és a megtérülést visszajuttatja a forrásnak, vagyis a tulajdonosnak.

Az uniós forrásból származó kihelyezendő tőkét az Európai Bizottság határozottan kkv-fejlesztésre különítette el, tehát nem lehet más célra felhasználni a későbbiekben sem. A 2011-ben elindított Széchenyi Tőkebefektetési Alap megbízatása 2020 decemberéig szól. Akkor kell eldöntenie, hogy meghosszabbítja működését, vagy visszajuttatja a kapott pénzt a költségvetésbe. Ha a hosszabbítás mellett dönt, újabb tíz éve lesz az kkv-fejlesztésre szánt összegek kihelyezésére, azaz meghosszabbodik a tőkeprogram. Ha az alap – vagy a tulajdonosa – úgy dönt, lezárja az alap működését, akkor a felhalmozott pénz (a sikeres exitek összege) bekerül a költségvetésbe, ahol továbbra is kkv-fejlesztésekre kell felhasználni, még ha nem is kötelezően tőkebefektetés formájában.

A mérlegelésre az alapnak még elegendő idő áll rendelkezésére, elsődleges feladatként ugyanis 2015 végéig valamennyi magyarországi régióban ki kell helyeznie a rendelkezésére bocsátott 2-2 milliárd forintot, amelyből jelenleg már több mint 5 milliárd forint 40-nél is több vállalkozást segít, további 3 és fél milliárd forint befektetéséről pedig már megszületett a pozitív döntés valamelyik szakaszban.

Kult Balla István, Németh Róbert 2024. november. 30. 20:00

„Ez az első olyan lemezanyag, aminek az írása közben józan voltam” – Analog Balaton-interjú

„A leszaromság is abból jöhet, hogy csináljuk, amit szeretünk, és nem kell magunkat megerőltetni” – írja le a nemrég Repedés című albummal jelentkező Analog Balaton a hozzáállásukat a világhoz. Szomorú-e a mai popzene? Milyen volt a tagok – Zsuffa Aba és Vörös Ákos – híres Kinizsi utcai albérlete? Miben más józanul dalokat írni, mint a korábbi gyakorlat? Interjú.