Bizonytalanság, alacsony kockázatvállalási hajlandóság, zavaros és ellentmondásos jövőkép, kishitűség. Miközben jelenleg csak a fiatalok 3,7 százaléka vállalkozik, 28 százalékuk szeretne saját vállalkozásba fogni – derül ki a Bridge Budapest egy tavalyi kutatásából. A kutatás szerint a magyar fiatalok 92 százaléka úgy gondolja, hogy a kiszolgáltatottság és a bizonytalanság soha nem látott méreteket ölt a munka világában, és minden a kapcsolatokon múlik. A fiataloknak több mint a fele hiányolja a vállalkozói tudást és képzést, és több mint háromnegyedük nem rendelkezik elegendő tőkével vállalkozásuk elindításához.

Freész Gergely, a Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központ PhD hallgatója szerint ugyanakkor az elmúlt években sokat bővült az induló vállalkozásokat segítő inkubátor programok és támogatások száma. Ezek kellő utánajárással mindenki számára elérhetőek. Ráadásul a manapság sokat emlegetett startup ökoszisztémának köszönhetően rekordgyorsan lehet akár globálisan is nagy sikereket elérni, de ehhez képesnek kell lenni kezelni az ezzel járó kockázatokat.

„Miután a fiatal vállalkozó aspiráns megtartja a cégéről a prezentációt, a befektetőknek számos esetben az az első kérdése, hogy és ön mekkora önrészt hajlandó kockáztatni? Erre a kérdésre azonban legtöbbször csak üveges tekintet a válasz. Nem egyszer láttam már ilyet különböző rendezvényeken” – meséli Freész Gergely, aki szerint a fiataloknak is áldozatokat kell hozni álmai vállalkozásuk beindításához. Akár vállalva, hogy még pár évet a szülőknél laknak a multi cégnél beinduló karrier helyett, s a siker érdekében akár későbbre halasztva az első autó megszerzését, és természetszerűen az első években lemondva a saját cégen belüli legjobb fizetésről.

A fiatal vállalkozásoknak pedig segítségre és mentorálásra is szükségük van. „A mentorálás nélkül induló vállalkozások fele elbukik, miközben a mentor rendszerben elinduló vállalkozások 80 százaléka életben marad. Egy induló vállalkozásnál sokat számít, hogy mennyi energiát visznek el az adminisztrációs részletek” – emeli ki Kovács Patrik.

Pedagógiai trójai faló

„A vállalkozásoktatás a porosz felsőoktatás pedagógiai trójai falova” – írta tanulmányában Szirmai Péter, a Corvinus vállalkozáskutató professzora. Tanulmányának egyik alaptézise, hogy a felsőoktatás pedagógiai módszertanát az utóbbi 20 év történelmi, társadalmi és javarészt technikai változásai lényegében hidegen hagyták – a „porosz” professzor a pulpitusról prédikál, a diák figyel, de legalábbis jegyzetel.

Pedig mára teljesen új kihívások állnak a fiatalok előtt, mint húsz évvel ezelőtt. „A mai fiataloknak a világgazdasági és a foglalkoztatási válság hatásaival is szembesülniük kell. A megbízható életstratégiák megszűntek, szinte nem lehet mondani már egy olyan szakmát sem, ami kiszámítható életutat jelenthet a jövőben” – emeli ki a fiatalok előtt álló leglényegesebb kihívásokat Kovács Patrik, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (FIVOSZ) elnöke.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett ''Szakma Sztár Fesztivál'' a Hungexpo területén 2013. április 24-én

Túry Gergely

A vállalkozásoktatás a megszokott képzésekhez képest kreatívabb hozzáállást igényel az oktató, és interaktívabb részvételt a hallgató részéről. A vállalkozásoktatásban nincs statikusan átadható tudás, legfejlebb tapasztalat, valamint innovatív és autodidakta hozzáállás. Ugyanakkor Európában és különösképpen Magyarországon, az amerikai és kínái példákkal szemben döntően elméleti oktatás folyik, és a gyakorlati tapasztalattal rendelkező oktatókból is hiány van. Bár az utóbbi években tapasztalható némi fejlődés.

„Manapság szinte minden napra jut egy vállalkozásokhoz köthető rendezvény, és egyre több az induló vállalkozásokat segítő szervezet is” – meséli Freész Gergely. Az elmúlt években már Magyarországon is a legtöbb egyetemen beindultak vállalkozást segítő kurzusok. Sőt, a Corvinuson a kisvállalkozói alapképzés és a vállalkozásfejlesztési mesterszak mellett 2008 óta már a vállalkozásokat segítő Spin-Off Klubot is működtetnek (a Bachelor szakos hallgatók, nagyjából ekkorra jutottak el a mesterképzésig). Bár a sokszor példaként emlegetett nyugati képzési struktúrákhoz képest a vállalkozásoktatás még így is alulreprezentált a hazánkban, és a szakértők szerint már gimnáziumban is el lehetne kezdeni.

Pozitív példákra van szükség

A FIVOSZ elnöke szerint a hagyományos vállalkozásösztönzők sem hatékonyak a fiatalok körében. „A fiatalok motiválásához jó példákra van szükség, de az is fontos, hogy a bukás ne bélyegezze meg a vállalkozót. Amerikában a kultúra része, hogy többször próbálkozik az ember, ez nem bukás, hanem tapasztalatszerzés” – jegyzi meg a Kovács Patrik.

Ezek a pozitív példák az elmúlt években szerencsére megszaporodtak, gondoljunk csak a Prezire, a Ustreamre vagy a LogmeInre. Freész Gergely szerint ez azért fontos, mert a fiatalok számára a digitális kor vállalkozói sokkal kézzelfoghatóbb példát nyújtanak, mint a rendszerváltás befutott vállalkozói és kényszervállalkozói. Ráadásul az elkövetkezendő 5-7 évben a vállalkozói szektorban generációváltásra lesz szükség.

Inspiráló sikertörténetek

A BP shop-os srácok, Lenkey Ákos és Jakab Péter villámgyorsan váltották valóra minden olyan tizenéves fiatal álmát, aki arról álmodik, hogy barátai és gyerekkori idoljai a munkatársai, miközben azt csinál, amit igazán szeret. Mára a srácok diktálják a főváros patrióta fiataljainak a divatot, miközben működésük áthatja a teljes hazai hiphop szcénát.

Gögge Ádám és Horváth Zoltán, a Levest, a Pastát és a Desszertet elindító fiatalok nem akartak maguknak főnököt, de a vendéglátásban látták a jövőt, pénzük sem nagyon volt, ellenben komoly tapasztalatokat szereztek már diákkorukban. A két frissen végzett főiskolásnak sikerült meglovagolnia a streetfood-hullámot, kajáldáik mára a város legmenőbb helyeivé váltak.

A Plantomime csak két és fél éve létezik, de 2013-ra már 50 millió forint feletti árbevételt várnak. Keresztury Árpád Londonban volt bankár, majd hazajött, hogy barátjával, a virágművész Németh Attilával létrehozzon egy exkluzív szalont. Azt szeretnék megmutatni a fiataloknak, hogy itthon is lehet azt csinálni, amit szeretsz, és úgy, ahogyan szeretnéd, és ez mindenkinek jó lesz.

A LifeT!LT vezetője Balogh Tamás szókimondó életmód bloggerből lett Magyarország egyik legkeresettebb személyi edzője. Sikerének elsőszámú kulcsa a blogbejegyzésein is átütő őszinte személyisége. Mára már saját termékekkel rendelkező cégvezető lett, aki az itthoni sikereket meglovagolva 2014-ben Londonban terjeszkedik.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!