Évtizedek óta alapvető jellemzője a magyar bürokráciának a túlbonyolítottság. Gyakran kerülnek a cégvezetők szinte átláthatatlan labirintusba az ügyintézéskor, ez pedig hozza magával a korrupció veszélyét. Keni, nem keni: a hvg.hu antikorrupciós sorozata a kkv-kat érintő kockázatokról.
"Legyen kevesebb adminisztratív teher a kisvállalkozók nyakán!" Ezt a jelszót adta ki 2010-ben a kormány hatalomra kerülve, és hamarosan el is fogadtak egy grandiózus, 114 pontos intézkedési csomagot erről. Az egyszerű állam összefoglaló néven futó terv azon kevés cél egyike volt, amelyet támogatott a piac gyakorlatilag minden szereplője. Csak a határidők ne lettek volna.
Mert azok egyre tolódtak és tolódnak azóta is: legutóbb épp októberben tették arrébb többtucatnyi feladat céldátumát, így most már olyan is van köztük, amit csak a következő választás után, 2014 nyarán kellene megvalósítani. Jellemző, hogy például még október elején is érvényben volt olyan pont, miszerint az adóadminisztráció elektronikus ügyintézését szeptemberig kellene előkészíteni - azóta ezt is kitolták.
Több százmilliárd és ami mögötte van |
Már eddig is mintegy 100 milliárd forint megtakarítást eredményezett a cégek számára az, ahogy 2010 óta csökkentették a vállalatok adminisztratív terheit – állította Szatmáry Kristóf államtitkár az ősszel. Akkor azt ígérte, hogy a még 2012-ből hátramaradt intézkedések további 200-250 milliárdos költségcsökkentést hozhatnak. Alig egy héttel később Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára egy nyilatkozatában már arról beszélt: a vállalkozói közösség érdemi adminisztratív tehercsökkenést nem érzékelt. |
Márpedig minél bonyolultabb az adminisztráció, annál nagyobb a korrupció veszélye is. Ahogy egy számítástechnikai szolgáltatásokat végző kisvállalkozás vezetője magyarázta kérdésünkre, alapvetően kétféleképpen jelenhet meg a korrupció. Szerinte az a ritkább, amikor az, aki ellenőrzi a papírok helyes kitöltését vagy hatása van az eljárás menetére, csúszópénzt vagy extra szolgáltatást kér egy cégtől. Ennél sokkal gyakoribbnak ítéli meg azt az esetet, amikor közvetlen vesztegetésről nincs szó, csak épp azt látják, hogy akik nincsenek jóban a helyi hatalmasságokkal vagy gazdasági érdekkörökkel, azoknál mindig szó szerint értelmezik a legszigorúbb törvényi előírásokat is.
Egy csehszlovák szatíra
A bürokráciában pedig nagyon könnyű elcsúszni egy banánhéjon. Számos cégvezető számára marad emlékezetes példa, amikor lehetővé vált, hogy adókedvezményt kapjanak, ha a kormány által javasolt bérkompenzációt megadják a dolgozóiknak. Egyikük úgy emlékezett erre vissza: csak a kitöltési segédlet, amit megküldtek nekik, 16 nyomtatott oldalból állt, olyan bonyolult szöveggel, ami az ő képességeiket már meghaladta. Egy nagyvállalat ilyenkor ad egy kis pluszmunkát a könyvelőnek és a jogásznak, de a példánkban szereplő kis cég számára, amely egyébként is a túlélés határán ingadozott, ez a kiadás már nem fért bele.
A korrupció sokkal kreatívabb változatáról mesélt egy olyan kisvállalat irányítója, amely többek közt önkormányzati tulajdonú intézmények számára is végez szolgáltatásokat. A történetében már a kezdetektől egyértelmű volt, hogy az egyik ilyen helyen vele akartak dolgoztatni: az egész környéken az ő cége végezte a munkát a legjobb áron, és már hosszabb ideje megbízhatóan. Csakhogy a törvényi szabályozás szerint ez nem ilyen egyszerű: közbeszerzést kell kiírni, három ajánlattevő meghallgatásával. Igen ám, de senki más nem akart pályázni, tudván, hogy úgysincs esélyük a jobb ajánlattal szemben.
Az események ekkor fordultak át a vállalkozó szavai szerint egy csehszlovák filmszatírába. Felkeresett ugyanis két másik kis céget, amelyek ugyan alig foglalkoztak az adott szolgáltatás nyújtásával, de a hivatalos papírjaik szerint benne lehetett ez is a profiljukban. Ő maga megírt a nevükben egy-egy, a sajátjánál gyengébb pályázatot, és egy kisebb összeg segítségével elérte, hogy azokat a cégek beadják a sajátjukként. A megbízó végül persze az övét hozta ki győztesnek. Így korrumpálva és jelentősebb összeget elköltve elérte, hogy megkaphassa azt a munkát, amit egyébként is ő végzett volna el, ha egyszerűbb az adminisztráció.
Csak lassan
Már eddig is mintegy 100 milliárd forint megtakarítást eredményezett a cégek számára az, ahogy 2010 óta csökkentették a vállalatok adminisztratív terheit – állította Szatmáry Kristóf államtitkár az ősszel. Akkor azt ígérte, hogy a még 2012-ből hátramaradt intézkedések további 200-250 milliárdos költségcsökkentést hozhatnak. Alig egy héttel később Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára egy nyilatkozatában már arról beszélt: a vállalkozói közösség érdemi adminisztratív tehercsökkenést nem érzékelt.
Az engedélyek megszerzése szintúgy olyan pont, amikor megjelenhet korrupció. Nem feltétlenül arról van szó, hogy ha nem korrumpálják az engedélyek kiadásáért felelős illetékeseket, akkor ők szándékosan ártanak nekik, egyszerűen csak minden a törvényi határidő maximális kihasználásával intéződik el, ami sokszor már késő vagy túl lassú egy vállalkozás számára.
A kis cégeknek épp az a keményebb dió, hogy leküzdjék a bürokraták figyelmetlenségét vagy lustaságát, amiben jókora segítséget adhat egy kis korrupció. Ez néha pénzt is jelenthet, ám sokkal gyakoribbnak írják le, főképp kisebb településeken azt, hogy cserébe a cégvezető vagy valamelyik hozzátartozója is valamilyen viszontsegítséget nyújt a hivatalnoknak. Például a mezőgazdaságban dolgozó kisvállalkozásoknál gyakori, hogy némi saját készítésű "hazait" juttatnak egy-két jóbarátnak, alkalomadtán, ünnepekkor. Vagy olyan történetek is ismertek, amikor azért vált előzékenyebbé a hivatali ügyintézés, mert a hivatalnok gyermekének az oktatását valamelyik tantárgyból átvette az érintett cég vezetőjének a felesége. Mendemondák persze vannak a kisvállalkozók közti korrupcióról, vesztegetési trükkökről és a hivatalok kicselezéséről, ám ezek aligha ellenőrizhető hitelességűek. Ugyanakkor az tény, hogy az előző évtized első kétharmadának korrupciós ügyei közül 15 százalék volt olyan, amikor az engedélyek kiadásához kötődött vesztegetés.
Veszélyzónák |
A Budapesti Corvinus Egyetemen működő korrupciókutató-központ hét év megfigyeléseit összegezte, amikor azt vizsgálták, milyen esetekben működhet gyakran a vesztegetés. A 2001 és 2007 közti időszakból 420 korrupciós esetet tanulmányoztak, ezek 44 százalékában valamilyen ellenőrzésnél vesztegettek, vagy éppen azért, hogy a már lefolytatott vizsgálat hátrányos következményeit tegyék semmissé az illetékesek. Pontosan 20 százalék kapcsolódott egy-egy közbeszerzéshez, emellett pedig 15,2 százalékot értek el az engedélyek kiadásával összefüggő korrupciós ügyek. Az állami támogatások megszerzéséről mindössze az összes megvizsgált eset 1,4 százalékában volt szó. |