A magyarok félnek vállalkozni
A magyarok a legborúlátóbbak egy saját vállalkozás indításával kapcsolatban, kezdőtőke hiánya és a bizonytalan gazdasági helyzet miatt félnek vállalkozást indítani, a fiatalok számára azonban vonzó a függetlenség és az önmegvalósítás.
A vállalkozói létforma megítélése hazánkban meglehetősen negatív, és honfitársaink szerint újabb vállalkozások addig nem is nagyon születnek, amíg a két nagy akadály el nem hárul a vállalkozni vágyók útjából: a kezdőtőke hiánya és a kedvezőtlen gazdasági helyzet. A vállalkozói létforma megítélése Magyarországon a legkedvezőtlenebb (47 százalék), de negatív a hozzáállásuk ezzel kapcsolatban az osztrákoknak (35 százalék), németeknek (35 százalék) és spanyoloknak (32 százalék) is – derül ki a közvetlen értékesítéssel foglalkozó nemzetközi Amway vállalatcsoport felméréséből. Abban viszont a magyarok is egyetértenek a többi európai nemzettel, hogy a vállalkozók szerepe a 21. században egyre fontosabb. Hazánkban a harminc év alattiak és a felsőfokú végzettségűek a legbizakodóbbak ebben a témában.
„A vállalkozói létforma egyre nagyobb szerepet játszik az európai gazdaságok életében. Népszerűsítése hozzájárul a gazdaság növekedéséhez és az életszínvonal emeléséhez” - mondta Michael Meissner, a 2012-es Amway Európai Vállalkozói Jelentést készítő Amway Europe vállalati ügyekért felelős alelnöke.
A magyar férfiak a nőknél derűlátóbbak az önfoglalkoztatással kapcsolatban (férfiak: 52 százalék, nők: 43 százalék), akárcsak a harminc évnél fiatalabbak és a felsőfokú végzettségűek. Magyarországon a közép-dunántúliak a leginkább „vállalkozó szelleműek”, 59 százalékuk ugyanis pozitívan viszonyul a vállalkozáshoz. Az egész országra vonatkozó adat azonban nem sok bizakodásra ad okot, hiszen a válaszadók 47 százaléka egyértelműen negatívan vélekedik erről a foglalkoztatási formáról. Ezek után nem meglepő, hogy a megkérdezetteknek mindössze öt százaléka dolgozik saját vállalkozásában.
A magyar válaszadók 35 százaléka úgy véli, hogy a saját vállalkozás indítása mellett szóló legfontosabb érv „a munkáltatótól való függetlenség”. További fontos tényezők még a „másodállásból származó jövedelem” (25 százalék) és az „önmegvalósítás, vagyis lehetőség a saját ötletek megvalósítására” (25 százalék). Csaknem minden második harminc évnél fiatalabb válaszadó szerint a „függetlenség”, minden harmadik szerint pedig az „önmegvalósítás” játszik fontos szerepet a vállalkozás indításában. A gyermekkel rendelkező megkérdezettek esetében nyomós érv, hogy vállalkozóként könnyebb megteremteni az egyensúlyt a család, szabadidő és munka között.
A válaszadók 12 százaléka tartja a vállalkozást jó lehetőségnek arra, hogy újra visszatérhessen a munkaerő-piacra vagy alternatívaként a munkanélküliséggel szemben. A magyarok két dologgal indokolták azt, hogy miért nem indítanak vállalkozást: nincsen kezdőtőkéjük (59 százalék) és bizonytalan Magyarországon a gazdasági helyzet (50 százalék). A nőket az is gátolja, hogy nincsen megfelelő gazdasági ismeretük: 25 százalékuk jelölte meg ezt indokként, míg a férfiaknak csupán 16 százaléka fél ettől.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.