Felszívódtak a Debrecenbe készülő kínai befektetők
Annak ellenére elmaradt a kínai befektetők rohama Debrecenben, hogy a belső-mongóliai partnerek szerződésben vállalták december végéig összesen 20 kínai cég betelepülését a debreceni ipari parkba.
Egyelőre semmi nem lett azokból a beígért kínai fejlesztésekből a debreceni ipari parkban, amelyek megvalósulását szerződésben is rögzítették. A befektetőket a gazdasági és jogi környezet riasztja el. A kínai invesztorok olyannyira tartózkodnak, hogy mostanáig egyetlen gyárat vagy üzemet sem avattak fel – írja a Napi Gazdaság Online. A várt 100 millió eurós bevétel és az ígért munkahelyek sem valósultak meg, de a tárgyalások ennek ellenére sem álltak le.
A gazdasági és jogi környezettel van baj − mondta a lapnak Herdon István, a debreceni fejlesztésekért felelős Xanga cégcsoport vezetője és résztulajdonosa. Szerinte a kínai befektetők alábecsülték az uniós előírások és szabályok jelentőségét, és nem számoltak azzal sem, hogy egy-egy projekt előkészítéséhez milyen adminisztrációs és infrastrukturális előkészítésre van szükség − ezek időigénye jóval nagyobb, mint azt tervezték.
A befektetni szándékozók általában 200−400 millió eurós projektekben gondolkodnak Herdon szerint, ezek azonban meghaladják Debrecen nagyságrendjét. Az ipari parkban − ahol eddig főleg nyugat-európai és amerikai cégek telepedtek le − ennek ellenére folytatódnak a fejlesztések.
Csúszik az idén őszre ígért közvetlen kínai repülőjárat indulása a Xanga érdekeltségi körébe tartozó debreceni reptéren, a Wizz Air járatainak beindulásával azonban új lendületet vett a fejlesztés. Az igények kielégítésére most egy 50 ezer négyzetméteres cargocsarnok tervei készülnek, erre épül majd a reptéri logisztikai központ.