Adósságrendezési eljárást az önkormányzat illetve bármely hitelezője kérheti az illetékes megyei bíróságtól a törvény által meghatározott esetekben, például ha elismert követelést nem tud 60 napon túl sem kiegyenlíteni. Az eljárás során az önkormányzatnak kötelezően el kell látnia alapfeladatait, amelyeket a törvény határoz meg (közutak fenntartása, óvodai, iskolai nevelés stb.). Ha annyira súlyosak a pénzügyi gondjai, hogy már ezekre sem képes, állami támogatást igényelhet.
Az adósságrendezési eljárás központi figurája a pénzügyi gondnok, akit a bíróság rendel ki. A gondnok szakmailag támogatja az eljárást, kifizetések kizárólag az ő ellenjegyzésével teljesíthetők.

Az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően az önkormányzat egy addiginál szigorúbb, pénzügyileg racionálisabb működésre kötelezett. Ennek személyi garanciáit a pénzügyi gondnok kirendelése valamint az adósságrendezési bizottság felállítása, tárgyi feltételeit pedig a válságköltségvetés biztosítja. Felújítási, beruházási kiadások nem tervezhetőek a válságköltségvetésben, kizárólag az alapvető, szűken értelmezett önkormányzati feladatok ellátása. Az adósságrendezési bizottság a kívánatos „egyensúlyi állapot” mielőbbi elérése érdekében reorganizációs programot készít.

Az eljárás időtartama elsősorban attól függ, hogy mennyi idő alatt érhető el valójában az „egyensúlyi állapot”. Egy éven belül javarészt lezajlik az eljárás érdemi része, azaz sor kerül az adósság lefaragására és a kiadási és bevételi oldal összhangba hozására.
Az adósságrendezés célja az, hogy az önkormányzat bevételei elegendő fedezetet nyújtsanak kiadásai finanszírozására, korábban felvett és vállalt hiteleit, adósságait, kötelezettségeit kifizessék. Ha mindezt elérik, lezárják az adósságrendezési eljárást.