Rokkantnyugdíj melletti munka: kik járnak rosszul?
Egyszerűbben számolhatja ki a rokkantnyugdíjas, mennyit kereshet júliustól munka mellett, de a jogszabálymódosításnak ára van. Kik járnak rosszul az egyszerűsítéssel? Mennyit kereshetnek idén az öregségi nyugdíjuk mellett dolgozók? Számítási példák.
© Marton Szilvia |
A kereseti korlát új számítási módszere – amely kizárólag a július 1. után szerzett jövedelmekre vonatkozik – lényegesen egyszerűbb, mint a korábbi szabályozás – mondta a hvg.hu-nak Molnár László, a Középmagyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Intézet igazgatója. A kereseti korlát ugyanis csak a bruttó havi átlagkereset vagy a minimálbér függvénye, és egyedül a rokkantnyugdíj kétszereséhez kell viszonyítani. Míg a korábbi szabályok értelmében a dolgozó rokkantnyugdíjas kereseti korlátja megállapításához azt is tudnia kellett, hogy mennyi volt a havi átlagkeresete, amikor megállapították a nyugdíját. Erre pedig aligha emlékszik bárki az évekkel ezelőtt leszázalékoltak közül. Nem volt elég – a rokkantsági nyugdíj alapját képező – havi átlagkeresetével tisztában lennie, arra is kellett ügyelnie, hogy kevesebbet keressen, mint a nyugdíjalapot képező havi átlagkereset 90 százaléka és annak – a megállapítást követően történő – rendszeres emelésekkel növelt összege.
Egyszerűbb számítás, kisebb jövedelem
Nézzünk egy konkrét példát: az a 29 éves rokkantnyugdíjas, akit még 2004-ben százalékoltak le 67 százalékos munkaképesség-csökkenéssel 8,5 év szolgálati idő után. és rokkantnyugdíja alapjául szolgáló átlagkeresete 74771 forint volt, a régi szabály szerint júliusig maximum havi 138 246 forintot kereshetett átlagosan. Ahhoz, hogy ezt az összeget megkapja, havi átlagkeresetének 90 százalékát, összesen 67 294 forintot kellett „feldinamikáznia” az időközi (2004-2009 közötti) nyugdíjemelésekkel, s az így kapott összesen 89860 forinton végrehajtania a bruttósítást – a jogszabályban előírt képzett nettósítás szem előtt tartásával –, hogy kijöjjön a közel 140 ezer forintos keresetkorlát. Júliustól már elég, ha tudja, hogy a hat egymást követó hónapban kapott keresete nem lehet több, mint rokkantsági nyugdíjának – az ő esetében 54 650 forint – kétszerese, vagyis bruttó 103 900 forint. Példabeli rokkantnyugdíjasunk fizetésének tehát 34 346 forinttal kell csökkennie ahhoz, hogy megtarthassa rokkantsági nyugdíját.
Öröm az ürömben, avagy némi vigaszt jelenthet a szabályozás, ha – maradva a példánál – a 29 éves rokkantnyugdíjas keresete nem 6, hanem csak 5 hónap alatt lépte túl az előírt kereseti korlátot, mivel egy hónapig nem dolgozott, vagyis nem volt jövedelme. A kereseti korlát alapját képező 6 egymás utáni hónap számítása elölről indul, vagyis legközelebb 2010 januárjától lehet ezt figyelembe venni. Amennyiben viszont a rokkantnyugdíjas munkavállaló túllépi a kereseti korlátot, a következő hónap első napjától elveszti a jogosultságát a rokkantsági nyugdíjra, amelyet nem is kap vissza automatikusan. Ha szeretne újból rokkantnyugdíjas lenni, kezdheti elölről az úgynevezett leszázalékolási procedúrát. Ismételten el kell bírálni, hogy jogosult-e rokkantsági nyugdíjra, tehát az orvosszakértői vizsgálattól kezdve meg kell ismételni az eljárást.
Szüneteltetés, újrafolyósítás
Hányan dolgoznak nyugdíj mellett? |
2009 első félévében havi 9500 főt foglalkoztattak nyugdíj mellett. Az APEH folyamatosan ellenőrzi, hogy a nyugdíjas státuszú magánszemélyek nyugdíjjárulék-alapja mikor éri el a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének 12 hónapra számított összegét, és amennyiben meghaladja az éves keretösszeget, jelzi ezt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak. 2008-ban 2587 főről, 2009-ben eddig 1158 főről szolgáltatott adatot az APEH. |
Ha például a korhatár előtti nyugdíjas január-márciusi keresete több mint 858 ezer forint, akkor áprilistól szüneteltetni kell a nyugdíja folyósítását, függetlenül attól, hogy van-e munkája áprilisban vagy sem – hívja fel a figyelmet Ruszin Zsolt, a magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. Amennyiben a keresete decemberben haladja meg az éves maximumot, a decemberi nyugellátást vissza kell fizetnie. A nyugdíja szüneteltetésétől függetlenül a nyugdíjasnak járnak az utazási és egyéb kedvezmények. A szüneteltetés ideje alatt bekövetkezett nyugdíjemelésekkel számolt új nyugdíjösszeget az érintett az ellátás újbóli folyósításának idejétől kapja majd meg (a 62 év alatti nyugdíjas 2009-ben 13. havi nyugdíjra nem jogosult). A nyugdíj-szüneteltetés szabályai a fegyveres szervek hivatásos tagjaira akkor érvényesek, ha még nem töltötték be a rájuk külön törvényben meghatározott korhatárt (57 év).
A 62. életévüket 2009-ben betöltőknek akkor is csak a születésnapjukig kell figyelnük a kereseti korlátra, ha 2008-ban mentek előrehozott nyugdíjba, mert 62 éves koruk után korlátozás nélkül bármennyit kereshetnek a nyugdíjuk mellett. Az 1948-as születésű férfiak 2008-ban mehettek előrehozott nyugdíjba, az ő keresetüket egész évben figyelni kell, mert ha a minimálbér 12-szeresét meghaladja a keresetük, a következő hónaptól szüneteltetni kell a nyugdíjuk folyósítását.
Általános szabály, hogy nyugdíj mellett létesített munkaviszonyból származó munkabér után 9,5 százalék egyéni nyugdíjjárulék (felső határ: 20 400 Ft/nap, 7 446 000 Ft/év) és 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie a nyugdíjas foglalkoztatottnak. A nyugdíját szüneteltetőt a jogszabály a szünetelés időszakában a munkabére utáni 2 százalék egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezi.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.