Joghézag a nyugdíjtörvényben: ki issza meg a levét?
Lemondhat-e bárki az özvegyi nyugdíjáról, ha anélkül jobban járna? Átmeneti járadék vagy előrehozott nyugdíj: mikor melyiket? Olvasóink kérdéseire Molnár László, az Adózóna nyugdíjszakértője válaszol.
A közöltek alapján valószínűsíthető, hogy az időszakos orvosi vizsgálat eredményeként a bizottsági szakvélemény 50 százalékos egészségkárosodás mellett komplex rehabilitációt javasolt – amely a rokkantsági nyugdíj helyett rehabilitációs járadékra jogosít. A hatályos szabályozás értelmében azonban rehabilitációs járadékra nem jogosult az, aki – többek között – rokkantság címén járó özvegyi nyugdíjban részesül. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény kimondja, hogy a megállapított nyugellátásról lemondani nem lehet. Sajnos a jelenleg hatályos szabályok nem adnak lehetőséget az özvegyi nyugdíjról való lemondásra, ezáltal viszont a rehabilitációs járadék megállapítására nincs lehetőség.
Rokkantnyugdíjamat 30 éves munkaviszony után csökkentették, s visszaminősítettek 40 százalékra. Eszerint 59 évesen 23 ezer forintot kaphatok majd. Nem tudom, melyik lenne a jobb döntés: átmeneti járadékot vagy előrehozott nyugdíjat kérni (utóbbit a nyugdíjfolyosító ajánlotta)? Ha jól tudom, a nyugdíjmimimum 28 ezer forint. Ha elérem a nyugdíjkorhatárt, megmarad-e a most megállapított átmeneti járadék, vagy az előrehozott nyugdíj összegét kapom továbbra is?
Ha szeretné tudni a választ, és további kérdés-válaszokat olvasna a témában, kattintson az Adózónára!
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.