Szakértő válaszol: gyes és 4-8 órás munkaviszony
Mekkora anyagi felelőssége van a könyvelőnek, ha alkalmazottként dolgozik egy cégnél? Mikor szűnik meg automatikusan a helyettesítő állás? Olvasóink kérdéseire Horváth Linda, az Adózóna munkajogi szakértője válaszol.
Munkáltatóm, aki egyéni vállalkozó, könyvelőként alkalmaz. Milyen (anyagi) felelősség terhel például az APEH-hel szemben? Munkáltatóm burkoltan a tudtomra adta, hogy teljes körű a felelősségem. Az okmányirodánál ő van bejelentve, én a bevallásokon az "ügyintéző neve " alatt szerepelek.
Tekintettel arra, hogy Ön alkalmazotti státuszban van a munkáltatójánál, így Önre az Mt. általános felelősségi szabályai vonatkoznak. Szándékos károkozás esetén köteles a teljes kárt megtéríteni, gondatlan károkozás esetén pedig a kártérítés mértéke az egy havi átlagkeresetének 50 százalékáig terjedhet. Ez a mérték azonban a munkaszerződésében megemelhető másfél havi átlagkereset erejéig. A megbízási jogviszonyban foglalkoztatott könyvelők felelősségére kiterjed a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete által kötött kollektív felelősségbiztosítás.
Közalkalmazotti jogviszonyban állok, határozott időre, X kolléganő szülésének és gyed-gyesének idejére vettek fel, "helyettesítő állásra". Most anyai örömök elé nézek én magam is. Az én helyemre is vehetnek fel helyettesítőt? Ha igen, akkor az én munkaviszonyom automatikusan megszűnik? Egyáltalán, a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyom meddig tartható fenn, ha nem dolgozom az említett, várható kiesés miatt? Jogosult leszek a gyed-re, majd a gyes-re?
Az ön munkaviszonya csak a határozott idő lejártával szűnik meg automatikusan, azaz akkor, amikor az elődje visszajön dolgozni. Az önt helyettesítő munkába állása nem befolyásolja a jogviszonya fennállását, ahogyan az sem, hogy ön ténylegesen nem dolgozik. Ilyenkor passzív állományba kerül, de jogviszonya továbbra is fennmarad. A gyesre, illetve gyedre pedig a biztosítási jogviszonyától függően, az általános szabályok szerint jogosult, a fentiek ezt nem befolyásolják.
Szíveskedjék kifejteni (lehetőleg a pontos jogszabályhelyekre hivatkozva), hogy mi a különbség a 4, 6, illetve 8 órában történő munkavégzés esetén a közterhek (munkavállalói oldal és munkáltatói oldal egyaránt érdekel) és a nyugdíjjogosultság tekintetében!
A cikk folytatása az Adózónán olvasható.