2008. december. 12. 16:43 hvg.hu Utolsó frissítés: 2009. január. 08. 15:08 Vállalkozás

Szakértő válaszol: GYES, felmondás és a kifizetetlen bérek

Közös megegyezés vagy munkáltatói felmondás a kedvezőbb a kismama számára? Mit tegyen az alkalmazott, ha nem fizetik ki, ami neki jár? Olvasói kérdésekre az Adózóna munkajogásza, Horváth Linda válaszol.

November elsején lejárt a GYES-em, a munkáltatóm 52 nap felhalmozódott szabadságot állapított meg, ami 2009. január 16.-án jár le. Tegnap közölték telefonon, hogy megszüntetik munkaviszonyomat, mivel lejárt a 30 napos védettségem. A kérdésem az lenne, hogy a szabadságom kezdetétől számít-e a védettség, vagy csak a szabadság letelte utántól? Tehát mikortól mondhatnak fel? Ők a közös megegyezést javasolták, de én a munkáltatói felmondást szeretném, számomra melyik lenne a kedvezőbb? A mai napon szerették volna aláíratni a felmondásomat, ezt mikor kell megtennem?

A kismamát a gyermek gondozási segély folyósítása alatt illeti meg felmondási védelem. A felmondási védelem 30 nappal meghosszabbodik, hogy ha a védettség alapjául szolgáló időszak (jelen esetben a GYES) is hosszabb volt 30 napnál. A munkáltató a védettség alapjául szolgáló időszak – GYES - lejártát követően közölheti Önnel a felmondását, azonban a felmondási ideje csak további 30 nap elteltével kezdődhet meg. A felmondást minden esetben írásban kell közölni a munkavállalóval és annak tartalmaznia kell a törvénynek megfelelő indokolást is. Közös megegyezés választása akkor kedvező Önnek, ha tudja, hogy valóban van olyan jogszerű indoka a munkáltatónak (pl. létszámcsökkentés, átszervezés), amely alapján a munkaviszonyát jogszerűen megszüntetheti. Figyeljen arra, hogy a közös megegyezésben legalább olyan összegben állapodjanak meg, mint amennyi Önnek a munkáltató felmondás esetén járna (azaz felmondási időre járó átlagkereset és a ki nem vett szabadságok megváltása). A felmondást aláírnia nem kell, az a közléssel, aláírás nélkül is hatályosul.

Mit tehetnek azok a biztonsági őrök akiknek nem hajlando kifizetni a munkáltató az M T 144§-a valamint 316/2005-ös kormányrendelet alapjan meghatározott legkisebb munkabér összegét.

Amennyiben a munkáltató nem tesz eleget a törvényi kötelezettségének, úgy a munkavállalók csak a munkaügyi bíróság előtt érvényesíthetik keresettel az igényeiket. A munkaügyi jogvitákra főszabály szerint a munkáltató székhelye szerinti munkaügyi bíróság illetékes. Jelezném azonban, hogy részmunkaidő esetén a minimálbér mértékét a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni.

A folytatás az Adózónán olvasható!