Minden eddiginél nehezebb az álhírek elleni küzdelem a titkosított csetfelületeken, ahol még az üzemeltetők sem látják át az információ terjedését.
A tényellenőrzőknek azért nehezebb a dolguk ezeken a felületeken, mert a titkosított szolgáltatásokban nehéz visszakövetni az üzenetek forrását és terjedését - mutat rá cikkében az Urbanlegends.hu oldal. Miképp azt sem tudni, hogy egy adott infó hány emberhez jut el – vagyis ezek a mikrobuborékok teljesen kívül esnek mindenféle kontrollnak.
A csetprogramokon keresztül terjedő dezinformáció problémája először néhány afrikai országban, Latin-Amerikában és Indiában jelentkezett, így az első megoldáskísérletek is innen érkeztek. Az ottani tényellenőrző szervezetek munkatársai – egyfajta gerillapróbálkozás keretében – saját WhatsApp-profilokat hoztak létre, ahová a felhasználók beküldhetik a gyanúsnak vélt tartalmakat.
Érzékelve a problémát, a WhatsApp képviselője nemrégiben részt vett a tényellenőrzők római világtalálkozóján. A cég egyelőre olyan apró lépésekkel próbálja segíteni a csetes félrevezetés elleni küzdelmet, minthogy együttműködik a felületein is aktív tényellenőrzőkkel, továbbküldés esetén jelzi, hogy továbbított üzenetről van szó, és nagyobb jogkört biztosít a whatsappos csoportok adminjainak. Ha érdeklik a részletek, olvassa el az Urbanlegends.hu cikkét.
Miként tanulhatunk bele gyerekeink digitális életének mentorálásába? Devorah Heitner ifjúsági- és médiaszakértő könyvében, a Képernyőtudatos családban igyekszik ráébreszteni minket arra, hogy szülőként a mi dolgunk felelős digitális állampolgárrá nevelni gyerekeinket. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.