A világ dizájntudatos országaiban tényként kezelik a vállalkozások, hogy megéri és meg is térül a befektetés a dizájnba. Természetesen ebben az is szerepet játszik, hogy a tárgykultúrának e helyeken nagyobb hagyománya van, és a mindennapok szerves része. A dán utcákon például minden sarkon legendákba botlunk: Arne Jacobsen-féle óra ketyeg a várakozók feje fölött az állomáson, és a Kay Bojesen tervezte faállatok díszítik az ablakpárkányokat. Ilyen hagyományok mellett érthető, hogy a cégek is komolyan veszik a dizájnt.

Dizájnlétra

Nem véletlen, hogy itt születtek meg azok a kutatások és mérési eszközök is, amelyek megmutatják egy cég dizájntudatosságának következményeit. A dán dizájnlétra nevet viselő vizualizációs eszköz például azt ábrázolja, hogy egy vállalkozás struktúrájában a termék külalakjának megtervezésén kívül mennyire van jelen a dizájn – megjelenik-e például a szervezet felépítésében és működésében is, meghatározva minden olyan elemet, ahol a felhasználók a vállalkozással találkoznak.

A létra azon a hipotézisen alapul, hogy pozitív kapcsolat van egyfelől a termékfejlesztés korai szakaszaiban alkalmazott dizájnmódszerek, a vállalatok üzleti stratégiájában jelen lévő dizájn és a dizájn stratégiai bevetése, másfelől a magasabb bevétel között. Leegyszerűsítve tehát: a dizájnt következetesen, stratégiai szinten használó cégek magasabb bevételt érnek el, mint azok, amelyek nem költenek erre (lásd keretes anyagunkat).

Hol állunk mi?

A legtöbb magyarországi vállalkozásnál tudatában vannak annak, hogy a dizájnt legalább minimális szinten használni kell ahhoz, hogy a cég kiemelkedjen versenytársai közül. Sok esetben azonban még ott sem tudják, miként kezdjenek bele ebbe a folyamatba, ahol élnének ezzel a lehetőséggel. Nincs tapasztalatuk abban, hogyan és a fejlesztés mely szakaszában keressék fel a megfelelő dizájnert, és mi teszi sikeressé az együttműködést.

A szakemberek munkáját itthon sok sztereotípia övezi. Egyesek művészeknek tekintik őket, amin a magyar nyelvben használatos iparművész megnevezés sem segít. Előnyben vannak azok a stúdiók, amelyek magukénak tudhatják valamelyik nagy, nemzetközi dizájndíjat, vagy a hazai legnagyobb elismerést, a Magyar Formatervezési Díjat.

Mivel a vizuális és tárgykultúra itthon kevéssé része a mindennapoknak, kívülállóként nehéz átlátni a kész termék elkészüléséhez vezető folyamatot. Ezt fogalmazta meg nehézségként Csernátony Fanni, a Cellux csoport tervezője is, aki szerint fontos, hogy a stratégia megtervezésében minden érintett aktívan vegyen részt.

„A legjobb, ha a szereplők le tudnak ülni egy asztalhoz, és közös gondolkodás keretében jutnak eredményre, amit valaki utána összefoglal és vizuálisan is megjelenít. Segít, ha mindenki tisztában van a folyamat lépéseivel és természetével, mivel ezek nem mindig lineárisak és egyértelműek. Az innovációhoz arra is szükség van, hogy a felek ismeretlen területekre lépjenek, így a bizonytalanság is része a tervezésnek” – magyarázza Fanni.

A folyamat élesben

Az együttműködés akkor lehet a legsikeresebb, ha a dizájn a vállalkozás stratégiájában is jelen van, érdemes tehát már az innovációs folyamatokba is bevonni a tervező csapatot. Ideális esetben és nagyobb vállalatoknál a teljes utat a dizájnmenedzser kíséri végig. Sok dizájner és stúdió az átláthatóság kedvéért a munkamódszerét is feltünteti a weboldalán.

Az első találkozó akkor lehet a legsikeresebb, ha az ügyfél részletesen bemutatja az elképzeléseit, a dizájner pedig minél többet és relevánsan kérdez. Ilyenkor érdemes lefektetni azokat a kereteket is, ameddig a dizájner felelőssége terjed. Például a nyomdai kivitelezés, a mérnöki gyártáselőkészítés nem minden esetben tartozik a dizájnerek tevékenységi körébe, de sokan közvetlenül erre partnereket ajánlanak. A stúdiók nagy része általában három, szignifikánsan különböző tervre ad ajánlatot, melyekből a közösen kiválasztottat dolgozzák ki részletesen.

Az első ötletszerű tervek prezentációjára a teljes díj 30–50 százaléka mint előleg megfizetése után számíthatnak a megrendelők. Ezután általában a közösen kiválasztott koncepción dolgoznak tovább a dizájnerek. Ebben a szakaszban fontos a folyamatos és tiszta kommunikáció a felek között.

Javuló tendenciák

Itthon is egyre több vállalkozás tekinti versenyelőnynek a dizájnt. A Red Dot Design-díjas stúdió, a Flying Objects egyik alapítója és tervezője, Húnfalvi András is javuló tendenciát lát. „Dizájnszempontból a kkv-k és a startupok a legnyitottabbak, de persze náluk a legkevesebb a forrás a valóban jó minőségű termék fejlesztésére, úgyhogy a dizájnernek pengeélen kell táncolnia. A multik esetében ezek a technikai és pénzügyi határok már sokkal tágabbak, viszont minden nehézkesebb is. A nagy cégek ritkán bíznak meg külső stúdiót releváns feladattal, de még ezen belül is ritka, hogy igazán jó, valóban innovatív terv végigmenjen a nehézkes rendszeren” – mutat rá András.

Huszár Judit cikke teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2017/3-as számában.

Legutóbbi lapszámunk középpontjában a tudásmegosztás és a mentorálás témája áll. Interjúkkal, portrécikkekkel, szakértői anyagokkal próbáljuk bemutatni az életen át tartó tanulás egyik módját, amely megkülönböztethető képességeket kölcsönözhet nekünk.

Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg! Ha pedig érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!