Az üzleti világban, de a magánéletben is egyre többen fordulnak coachhoz, miután beleragadnak egy-egy kilátástalannak tűnő döntési helyzetbe. Hogyan tud ilyen esetekben segíteni a coaching?
„Ha a tényeket összegezve eldönthető a kérdés, akkor ne forduljon coachhoz a potenciális ügyfél, inkább tájékozódjon, vagy válasszon tanácsadót” – ad némileg provokatív eligazítást Hankovszky Katalin, a SolutionSurfers Magyarország coachiskola vezetője. Nemcsak azért, mert így akár olcsóbban jön ki, hanem mert az adatok gyűjtése, elemzése, egy-egy szakterület alapos ismerete általában a tanácsadó kompetenciái közé tartozik.
Döntésalapú coaching
Igaz, vannak olyan coaching megközelítések, amelyek éppen a racionális helyzetelemzésben jeleskednek. Az úgynevezett döntésalapú coaching hazai úttörője, Sárvári György, a Neosys Kft. alapítója A belső harcos útja című coaching kézikönyvében azt fejtegeti, hogy „a vezetés egyfajta harc, a jó vezető pedig harcos”. A nem mellesleg harcművészettel is foglalkozó szerző szerint a coaching során megerősödik a „belső harcos”, magát a coachingot pedig tanácsadási folyamatként keretezi.
A döntésközpontú coachingban fontosnak tartják, hogy a vezető pontosan és a maga komplexitásában – rendszerszemléletűen – megértse a saját helyzetét, meglássa a nehéz szituációkban a saját szerepét és felelősségét, ami miatt kialakult a számára kellemetlen helyzet. Sárvári úgy véli, ha a dilemmával küzdő ember valóban megérti a szituációt, képes lesz az optimális problémamegoldásra, ami egyedi, kreatív, nem ritkán a status quóval szembeni, konfrontatív megoldás lesz.
E harcias hozzáállásban a Neosys szakemberei különbséget tesznek a választás és a döntés között. Míg az előbbi csupán a felmerülő lehetőségek közül, a kockázatokat kerülve „szemezget”, az utóbbi saját, a kockázatot is vállaló egyéni döntés. Autonóm döntésre azonban csak az után kerülhet sor, ha a vezető már szembenézett a félelmeivel, és átlépte a saját árnyékát.
Megoldásközpontú coaching
Ezzel szemben az úgynevezett megoldásközpontú coaching nem a döntésekre helyezi a hangsúlyt. A már idézett Hankovszky Katalin szerint a coaching mindig a döntések mögött meghúzódó nagyobb keretet, értelmezési mezőt, célokat keresi. Éppen ezért azt tanácsolja a dilemmákkal küzdő potenciális ügyfeleknek, hogy elsősorban akkor forduljanak coachhoz, ha nem csupán racionális érvek kellenek a jó megoldáshoz – vagy a tényszerű tisztánlátás ellenére sem sikerült dönteni, és végigmenni a választott úton.
A coachok jó része mindebben úgy tud segíteni, hogy a keretet, a nagyobb képet segít megfesteni az ügyféllel. Érdekes módon aztán menet közben valahogy megszületik a kliensben az az energia, amely segíthet új, kreatív, bátor elhatározásokat hozni.
Mindebből az is következik, hogy a klasszikus értelemben vett coach soha nem ad kész válaszokat, még csak nem is sugalmaz lehetőségeket. Hozzáállásával, attitűdjével inkább abban segít, hogy az ügyfél megszabaduljon a döntéskényszer okozta feszültségtől. Merthogy sok esetben éppen az béníthatja meg a klienst, hogy a döntések tétje elhomályosítja az ítélőképességét.
Mi történik egy ilyen coaching során?
A Komócsin Laura által szerkesztett, 77 tanulságos történet vezetőkről coachoktól és tanácsadóktól című könyvecskében Péter Szabó brief coach felidézi, hogyan segített egy olyan menedzsernek, aki óránként szembesült sokmillió forint sorsát meghatározó döntésekkel. Bár a céghez azért hívták, hogy csapatot építsen, képtelen volt a súlyos döntéseket delegálni.
A szokásos coachkérdések után („Mit próbált eddig csinálni?”; „Mi az, ami eddig bevált, jól működött?”) az ügyfél továbbra is csak kétségbeesetten rázta a fejét. Szabó végül feltette az adukérdését:
„Tegyük fel, hogy kiképezte az embereket, és megoldást talált a helyzetre. Mi lett más?”
A válasz még az ügyfelet is meglepte. Egyre nagyobb magabiztossággal sorolta a változásokat, hangsúlyozva, hogy végre büszke tud lenni magára, minden bizonnyal nagyobb kihívásokat jelentő feladatokat is kaphat majd, bátorsága van kikapcsolni hétvégén és esténként a telefonját, sőt még a vezérigazgatónak is megmondja, hogy baj esetén nem őt kell riasztani.
Felismeri valamelyik kollégáját? Segítünk, hogy könnyebben bánjon vele!
Négy jól körülhatárolható viselkedéstípust mutatunk be arra fókuszálva, miként viselkednek az adott karakterek döntési helyzetekben, hogyan érdemes velük bánni, és szükség esetén milyen eszközökkel tudjuk őket sarokba szorítani.p>
Miután az ügyfél el tudta képzelni a megoldott helyzetet, hirtelen rádöbbent, hogy beszélnie kell a főnökével, és meg kell húznia a határait. Korábban, a helyzet racionális átgondolásánál ez az opció fel sem merült benne. Ám az által, hogy a menedzser elképzelte magát a vágyott jövőben, felszabadult, és új lehetőségek jutottak eszébe. Sőt, mivel ez a megoldás a saját fejéből pattant ki, képes volt sikeresen végig is vinni.
Könnyen lehet, hogy egy tanácsadó már az első öt percben ugyanezt mondta volna neki, de a vezető késlekedhetett volna az ötlet megvalósításával (már ha egyáltalán megvalósítja), mivel nem párosul azzal az energiával, lendülettel, amit abból nyert, hogy a coach jó kérdéseire válaszolva kikerült a számára stresszes lelkiállapotból.
Izsák Norbert cikke teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2016/3-as számában. Hasonló írásokkal a magazin friss számában is találkozhat, amelyben értékteremtő vállalkozások történeteit ismerheti meg. Keresse az újságárusoknál, vagy rendelje meg.
Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!
