A Liga Szakszervezetek felkérésére a kutatók 16 vállalat munkavállalóit és munkaadóit keresték fel, és felmérték, hogyan változtak a kollektív szerződések, sikerült-e átmenteni a bérpótlékokat, valamint hogy valóban csökkentek-e a bérek az új Mt. bevezetése kapcsán. A nem reprezentatív kutatás arra is kitért, hogyan változtak a szakszervezetek pozíciói a vállalatoknál, az "új Mt. miatt meggyengült jogosítványaik kapcsán".

A megkérdezettek egyöntetű véleménye szerint a munkavállalókra nézve kedvezőtlenebbek lettek a szabályok a tavaly júliusban hatályba lépett új kódexben, valamint a munkáltatók szerint a foglalkoztatás rugalmasságát és a versenyképességet szolgálja az új törvény. 

A szakszervezeti vezetők úgy vélték, hogy a munkavállalói jogok ilyen mértékű csorbítása a lojalitást, az elkötelezettséget, a hatékony munkavégzést áshatja alá, emellett szerintük rendkívüli mértékben megnőtt a munkavállalók kiszolgáltatottsága. 

"Még a munkáltatói interjúalanyok is megfogalmazták kétségeiket, hogy szükséges és indokolt volt-e ilyen mértékű joglerontás a munkavállalói oldalon" - írja a Liga. 

Az új törvénykönyv azonnal érzékelhető, munkavállalói szempontból negatív következményei között említi a tanulmány többek között, hogy csökkent bizonyos munkavállalói csoportok nominális bére. A kutatás rávilágít arra, hogy legtöbbször és legnagyobb mértékben a műszakpótlékok miatt csökkennek a bérek, míg a bércsökkenés második leggyakoribb oka a túlórák várható kiesése, ami bekövetkezhet egyrészt a munkaidőkeret egyoldalú bevezetése miatt, vagy – különösen állami cégeknél – az éves munkaidőalap növekedése következtében.

A kutatók az Mt. azonnal érezhető negatív hatásai között említik a védett szakszervezeti tisztségviselők számának, munkajogi védelmük kiterjedtségének, valamint munkaidő-kedvezményének a csökkentését. Az állami tulajdonú vállalatoknál szűkült a kollektív szerződésbe foglalható ügyek száma, és ezzel a rugalmas megállapodás lehetősége - derül ki a tanulmányból.