Négy halálos bűn, ami az álláskereső vesztét okozza
Elég egy ügyetlen mondat az önéletrajzban vagy egy rosszul megadott e-mailcím és az álláskereső már a felvételi procedúra legelején kigolyózza magát a potenciális jelöltek közül. A legcsúnyább öngólok.
Mindenki követ el hibát, nincs ez másképp álláskereséskor sem, amikor külön stresszforrást jelenthet még az idő is. A gyors álláskeresés, a futószalagon érkező állásinterjú-lehetőségek nem jelentenek garanciát a sikerre, érdemes pontosan megtervezni minden lépést és a kevesebb néha több-elv alapján inkább két-három minőségi állásinterjún részt venni, mint egyik interjúztatótól a másikig rohanni úgy, hogy közben arra sem jut idő, hogy az álláskereső átgondolja, mit is akar valójában és aznap éppen melyik céghez tart.
Vicces/nem professzionális e-mailcím
Fontos, hogy az állásra jelentkező olyan e-mailcímről küldje el önéletrajzát vagy levelét a kiszemelt céghez, amely „vállalható”, ne adjon okot a feltételezésre, hogy az illető komolytalan vagy elvicceli a jelentkezést. A cicuka, tulipán, Mirrmurr vagy éppen Chuck Norris-típusú felhasználói név nem vet jó fényt a jelöltre. Ahogy a cégvezetőre sem, ha privát címéről - esetleg a brad39 vagy netán a jános41 felhasználói névvel - válaszol céges vagy hivatalos levelekre.
Közösségi kitárulkozás, pikáns profil
Amikor az álláskereső „rivaldafénybe lép”, vagyis aktív keresőként számos céggel kapcsolatba lép annak reményében, hogy valamelyiknél el tud majd helyezkedni, nem árt, ha olyan profilt alakít ki a közösségi oldalakon és olyan hozzászólásokat ír az egyes fórumokra, amelyek nem kérdőjelezik meg hitelességét, szakmai rátermettségét. A munkaadók többsége ugyanis minél több csatornán igyekszik információhoz jutni leendő alkalmazottjáról - a legkézenfekvőbb megoldás, hogy utánanéz, az illető melyik közösségi oldalon regisztrált.
Érdemes elkerülni a kitárulkozást: a magánélet kiteregetése pikáns, vicces fotók formájában vagy állandó - olykor kétértelmű, máskor trágár - kommenteléssel sok munkaadót téves következtetésre sarkall. Egy bikinis fotót látva bizony megfordulhat a fejében, hogy a jelölt szívesen mutogatja magát, nem kenyere a diszkréció, sem a vállalati titoktartás. Egy vicces kép, amelyen a jelentkező ivócimboráival mulat, tévesen olyan benyomást kelthet a munkaadóban, hogy az illető imád dorbézolni, nem veti meg az alkoholt. Továbbgondolva: nehezen tud felkelni másnap reggel, nem tud helytállni a munkahelyén. Ennyi pedig éppen elég ahhoz, hogy elgondolkodjon, a korrekt önéletrajz mögött valóban az rejtőzik-e, aki a cég számára a legkívánatosabb alkalmazott.
Nem testreszabott önéletrajz
Nem vet jó fényt az állást megpályázó jelöltre, ha ugyanazt az előregyártott, standard önéletrajzot küldi el az összes céghez, amelynél ringbe száll egy állásért. Nem arról van szó, hogy minden alkalommal át kell írni a cv-t, pusztán arról, hogy nem árt testreszabni az önéletrajzot attól függően, hogy melyik cégnél milyen posztra pályázik az illető (figyelembe véve a leendő munkaadó profilját, a céges elvárásokat, amelyeket többnyire az álláshirdetésben is megfogalmaznak.) Ilyen plusz információ, kiegészítés lehet a megpályázott munkakörhöz köthető korábbi, sikeresen lebonyolított projekt, találkozó vagy üzlet rövid ismertetése, esetleg a távlati karriertervek adott vállalathoz kötése (Ha a jelentkező nem rövid távra tervez, azt is érdemes hangsúlyozni, a lojalitás ugyanis a legtöbb cégnél fontos szempont.)
Sietős indulás, szedett-vedett ruha
Ahogy arról már korábban írtunk, a megfelelő öltözék is sokat nyom a latban az állásinterjún. Évszaktól függően változik, hogy mikor, mit ajánlott viselni - az öltönyt/kosztümöt nyáron felváltja a nadrág/könnyű szoknya a rövid ujjú ing vagy blúz, nők esetében a szolid, nem feltétlenül zárt cipő, szandál. Akármit vesz fel az álláskereső az interjún, arra érdemes még otthon, indulás előtt időt szánni, hogy ellenőrizze, minden a helyén van-e, mert nincs illúziórombolóbb, mint egy szépen vasalt ing/blúz, amit félig tűrtek csak be a nadrágba/szoknyába, egy jól szabott, ám pecsétfoltos zakó/blézer vagy egy szakadt cipőfűző netán egy felső, aminek lóg az alja, mert elengedett a varrás. Egy utolsó pillantás a tükörbe nem tart tovább pár másodpercnél, ám arra éppen elég, hogy a korábban figyelmen kívül hagyott - zavaró - részletekre még időben fény derüljön.