Az amerikai CareerMonster állásportál összegyűjtötte azokat a kérdéseket, amelyek jól jöhetnek, amikor arról szeretnénk megbizonyosodni, hogy az állás, amelyet megkaptunk, valóban megfelel-e az elképzeléseinknek.

Melyek a főnök erősségei és gyengeségei?

Jobb, ha már az elején tisztában vagyunk vele, kikkel fogunk együtt dolgozni és mire számíthatunk felettesünktől. Elvárásaival a felvételi beszélgetésen már szembesülhettünk, ám a jövőt - és a közös munkát tekintve - az sem mindegy, milyen a személyisége. Ha erre korábban nem nyílt lehetőségünk, a sikeres állásinterjút követően próbáljuk kideríteni – akár a felvételi beszélgetést levezénylő HR-estől -, hogy felettesünk milyen vezető. Kedvelik-e, tisztelik-e az alkalmazottak? Ad-e visszajelzést, ha valamivel elégedett vagy elégedetlen, és ha igen, milyen formában? Szán-e időt arra, hogy négyszemközt is elbeszélgessen a dolgozókkal, ha a helyzet is úgy kívánja – értékelés, teljesítmény kritizálása -, vagy mást bíz meg a feladattal. Az sem mellékes, hogyan viszonyul a munkához, kötelességtudó-e és vállalja-e a felelősséget döntéseiért.

sxc.hu

Milyen változások várhatók a vállalatnál?

Noha a munkavállalótól szinte mindig megkérdezik az állásinterjún, hogyan képzeli el a jövőjét, nem valószínű, hogy ez fordítva is felmerül: a céget érintő esetleges változásokat, és hogy ezek milyen munkaköröket érintenek majd, nem kötik a frissen felvett alkalmazott orrára. Ennek ellenére érdemes tapogatózni, kideríteni, milyen a vállalat helyzete, milyen változások zajlottak le az elmúlt évben és ez mely területeket érintett. (Volt-e létszámleépítés vagy munkaerő-felvétel, bővült-e a cég, milyen fejlesztéseket hajtottak végre.)

Hányan töltötték be az elnyert posztot a közelmúltban?

Az állás elnyerésével még nem borítékolható, hogy a dolgozó évekre bebetonozta magát a vállalatnál. Noha a munkaerő-felvétel jó jel – arra utal, hogy a cégek a válságot követően mernek fejleszteni, legalábbis ami a dolgozói állományukat illeti -, nincs garancia arra, hogy a dolgozót nem bocsátják el, annak ellenére, hogy jól végzi a dolgát. Hogy a bizonytalanság, a jövőtől való félelem ne nyomja rá a bélyegét az alkalmazott teljesítményére, érdemes közvetlenül az állásinterjú után – vagy még azt megelőzően – kideríteni, hogy a meghirdetett posztot hányan töltötték be az elmúlt egy-két évben. Ha gyorsan rotálódtak az kollégák, mindenképpen érdemes résen lenni, vagy legalább megtudni, hogy miért távoztak néhány hónap után. (Kirúgták-e őket vagy önszántukból mondtak fel, mert az állás nem felelt meg az igényeiknek.)

Karrierlehetőség, hosszú távú kilátások

Az állásinterjún biztosan szóba kerül, hogy a jelöltnek milyen előrelépési lehetősége van vagy lesz a cégnél, milyen szakmai kihívásokat tartogat majd munkája, vagyis mire számíthat, ha úgy dönt, hogy hosszú távra elkötelezi magát. Ennek ellenére – vagy ha a felvételi beszélgetésen ez nem került szóba – az első munkanap előtt érdemes annak is utánajárni, hogy az elnyert posztot korábban betöltő alkalmazottak honnan indultak, hova jutottak (feljebb jutottak-e  a ranglétrán) és milyen feladatokat kaptak. Természetes igény, hogy a dolgozó lássa, az ígéret, amelyet a munkáltató tett, valóban reális-e vagy van rá esély, hogy a főnök idővel megfeledkezik a korábban beharangozott lehetőségekről.