A gazdasági válság előtt szinte hitelfelvételi lázban égett a magyar lakosság: még a stabil munkahellyel és a tisztességes jövedelemmel rendelkezők is könnyebben vásároltak olyan termékeket, amelyeket csak hitelből engedhettek meg maguknak. A pénzintézeteknek elég volt a munkáltatók által kiadott jövedelemigazolásokat bemutatni, ami fedezetet nyújtott a nagy összegű forint vagy deviza alapú hitelekhez. A válsággal és a hitel feltételek romlásával azonban nemcsak azok jártak pórul, akik felelőtlenül vették fel sorra a hiteleket, hanem a jól fizető adósok is, akik szintén halmozni kezdték tartozásaikat. Bár a begyűrűződő hitelpiaci válság óvatosabbá tette az embereket, vannak, akik még mindig a gyorskölcsönöket kínáló cégek ajánlatait tartják, ha nem is feltétlenül jó, de egyszerű megoldásnak, miközben ennél kedvezőbb lehetőséggel is élhetnének - méghozzá a munkahelyükön.

A munkaadótól az egyik leggyakrabban kért gyorssegély a munkabér-előleg. Ezt csak akkor és olyan összegben adják a munkáltatók, hogy az egy hónapra megállapított visszatérítési, valamint a munkavállaló munkabérét terhelő egyéb kötelezettségek együttes összege a jogszabályban megállapított levonási mértéket ne haladja meg - mondta Máriás Attila, a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója. Mivel sem a Munka Törvénykönyve, sem egyéb jogszabályok nem állapítanak meg a juttatások rendjével kapcsolatosan részletszabályokat, a munkaügyi gyakorlatban a munkabér-előleg igénylésének, nyújtásának rendjét általában a kollektív szerződésben rendezik a munkáltatók. Az egyéb lehetőségekről, például a munkáltatói kölcsönről itt olvashat.

Tartalmi partnerünk a HR Portal.