2009. augusztus. 13. 11:05 Utolsó frissítés: 2009. augusztus. 13. 11:23 Karrier

Láthatatlan szakma: minden baj okozója?

Ma még nem elterjedt, hogy egy mély krízis esetén valódi külső válságmenedzsert alkalmazzanak a cégek. Több állami vállalatnál is megfigyelhető, hogy minden vezetőcserénél meghirdetik a válságkezelést, a válság mégis tovább mélyül. Ebben nem a menedzserek hibásak, a baj forrása az, hogy a tulajdonosok a válságmenedzselés alapvető feltételeit sem teremtik meg.

Polányi Sándor válságmenedzser válaszol a recesszióval, szakmával kapcsolatos kérdésekre.  

Kelendőek most a válságmenedzserek?

Polányi Sándor: Szerintem még nem terjedt el az a megoldás, hogy az igazi mély krízis esetén valódi külső válságmenedzsert alkalmazzanak. Vannak már bíztató jelei a valódi "válság, vagy turnaround menedzser piac" kialakulásának. Léteznek már interim menedzsmenttel foglalkozó cégek, szövetségek és egyéb szervezetek, de a tulajdonosi réteg még nem ismerte fel teljesen ennek a szakmának a jelentőségét. Az állami szektorban sok példát látunk arra, hogy a mély válságban levő cégek élére valós válságmenedzsert neveznek ki, de nem teremtik meg a tényleges feltételeket, és sok jó vállalati interim menedzser "vállalati politikussá" válik és a szervezet válsága egyre mélyebb lesz.

Egyetért azzal a nézettel, hogy a mostani recessziót a rossz menedzseri viselkedés okozta, mert a vezetők csak rövid távú intézkedésekben gondolkodtak, és tudatosan figyelmen kívül hagyták a hosszú távú hatásokat? Ön szerint milyen vezetési problémák vezettek a válsághoz?

P. S.: Egyetértek azzal az állítással, hogy a válság egyik fő oka, hogy a rövid távú célok sokkal magasabb prioritást kaptak a hosszú távú céloknál. A menedzserek a tulajdonosi elvárások szerint kell, hogy működjenek, tehát a menedzserek valóban rövidtávban gondolkodtak. Valójában ez egy ördögi kör. Mindenki, akinek pénze van, sőt az is, akinek nincs közvetlen megtakarítása, valamilyen módon tulajdonos is, vagy közvetlenül vannak részvényei, ez a ritkább, vagy a megtakarításait különböző betétekben vagy értékpapírokban tartja, ez már gyakoribb, de szinte mindenki tartozik valamilyen társadalombiztosításhoz, és így azon keresztül tulajdonos is. Mit akar egy tulajdonos? Nagyobb hasznot a befektetése után. A tulajdonosok döntő része nem is tudja, hogy mely cég termeli meg ezt a hasznot, tehát nem is érdekli, csak az, hogy minél előbb minél nagyobb hasznot kapjon. Ez a fajta, a cégtől elszakadt arctalan tulajdonosi szerep az, ami rövid távú nyomás alatt tartja a cégeket. Nem képeznek kivételt ez alól az olyan cégek sem, amelyeknek jól körülírható tulajdonosi köre van, mert azok a finanszírozóin, vagy a megrendelőin keresztül érzékelik ezeket a hatásokat. Az állami vállalatoknál a politikusok közvetítésével még inkább jelentkezik a rövid távú arctalan tulajdonosi hatás. A vállalatnál dolgozó menedzser szeretne hosszabb távon gondolkodni, de ha azt a tulajdonos nem akarja, akkor nehéz, sőt lehetetlen. Szerintem a menedzserek feladata az is, hogy érvekkel befolyásolják a tulajdonost a hosszú távú gondolkodásra, de ezt csak a nagyon magabiztos menedzserek tehetik, illetve teszik meg. Ez az a pont, ahol lehet, hogy a menedzser társadalom is felelős a válság kialakulásáért.

Tartalmi partnerünk a HR Portál. Az interjú folytatásáért kattintson ide.

Itthon Bábel Vilmos 2024. november. 28. 17:21

A Tiszának rengeteg pénzre van szüksége

Magyar Péteréknek milliárdok kellenének a 2026-os kampányra, ha tartani akarják a lépést riválisaikkal. A szükséges pénzt csak adományokból tudják összeszedni, az államtól nem fognak kapni. A magyar elit nagy része az államtól függ, és nem fog oldalt váltani, ha nem biztosak abban, hogy nemsokára másnál lesz a kasszakulcs. Magyarék feladata: jó befektetésnek kell látszani. Szombaton jön ki a párt friss átláthatósági jelentése, és kiderül, hogy az elmúlt hónapokban ez mennyire sikerült nekik.