A felmérés során a megkérdezettek mindössze 14 százaléka tekintette a vezérigazgatókról kialakult képet pozitívnak, 20 százalékuk semlegesen nyilatkozott. A jobbára negatív vélemények ellenére a kutatásban részt vevők 49 százaléka szívesen lenne vezérigazgató. Meglepő módon még azok is örömmel fogadnának egy vezérigazgatói kinevezést, akik szerint azok megítélése kifejezetten negatív (48 százalék). A megkérdezettek leginkább azért vágynak erre a posztra,  mert imponál nekik, hogy így befolyással lehetnének egy vállalat vagy iparág jövőjére, illetve mert szívesen foglalkoznának üzleti kihívásokkal, a vállalat növekedési céljainak elérésével. Néhányan a vezérigazgatói pozíciót kifejezetten testhez állónak érzik, úgy gondolják, hogy a pozíció előrelépést jelentene karrierjük és személyes fejlődésük szempontjából, legyen az jövedelmi vagy személyes jellegű.

„A vezetők következő generációja továbbra is tettre kész, ha egy nagyvállalat irányításáról van szó. Az azonban már ennél jóval nyugtalanítóbb, hogy a nagyvállalati vezérigazgatók hírnevét és a vezérigazgatói pozícióba vetett bizalmat mielőbb helyre kell állítani” – mondta Dr. Szűcs Ervin, a Weber Shandwick közép-kelet európai régiójának ügyvezető igazgatója.

© sxc.hu

A felsővezetők 90 százaléka szerint a vezérigazgatók pozitív megítélésének visszaszerzését szolgálja, ha válság esetén nyilvánosan vállalják a felelősséget, 83 százalékuk szerint, ha saját juttatásaikat a vállalat teljesítményéhez igazítják. A megkérdezettek 68 százaléka szerint a bizalom visszaszerzéséhez aktívabb személyes kapcsolatot kell ápolni az alkalmazottakkal, 54 százalékuk több nyilvános szereplést, 52 százalékuk átláthatóbb tevékenységet tartana helyesnek.

Ugyanennyien a vállalat jövőjével kapcsolatos rendszeresen közzétett vezetői helyzetértékelést javasolnak. A vállalatvezetők a Facebook-hoz és a Twitter-hez hasonló közösségi oldalakon folytatott kommunikációt tartják a bizalom helyreállítására legkevésbé alkalmas eszköznek. A kutatásban megkérdezettek szerint a vállalatvezetők együttes megítélése átlagosan 3,5 év múlva, azaz 2013-ban érheti el újra a korábbi szintet.

A kutatás arra is rávilágít, hogy jelentős eltérés van a vezérigazgatókról kialakult átfogó kép és az adott vállalatnál dolgozó vezérigazgató megítélése között. Miközben összességében a vélemények 14 százaléka volt pozitív, addig a megkérdezettek 86 százaléka vélekedett kedvezően saját vezérigazgatójáról. A kutatásban részt vevők elismerik a vállalatvezetőkről kialakult általános kép – néhány nagy nyilvánosságot kapott vezérigazgató botlása miatt bekövetkezett –  romlását, de méltányolják saját főnökeik nehéz gazdasági körülmények között tett erőfeszítéseit.

Dr. Szűcs Ervin szerint a kutatás a magyar vállalatvezetők számára is tanulságos lehet, hiszen itthon jellemző, hogy a vezetők válságban a passzivitást választják mind külső, mind belső kommunikációjukban.  „Válságban a vezető rejtőzködése azt sugallja, hogy nem kontrollálja a helyzetet, amivel elbizonytalanítja befektetőit, üzleti partnereit és alkalmazottait is – tovább súlyosbítva a helyzetet” - mondta.

A 2009. májusi telefonos kutatás során a Fortune ezer vállalatot tartalmazó listájáról 151 amerikai cég vezetőjének válaszait gyűjtötték össze. A megkérdezett vállalatok kétharmada globális tevékenységet folytat.