Hiába fogalmazol a lehetőségekhez képest választékosan önéletrajzodban, előbb utóbb - ha máskor nem, az állásinterjún biztos - kicsúszik a szádon valami közhely. Ha másért nem, mert a felvételi beszélgetések legtöbbje azonos sémát követ és a kérdések (bár szakterületenként és pozíciónként változnak) nem térnek el egymástól jelentősen.

A karriertanácsadók a hozzájuk fordulóknak általában azt javasolják, hogy kerüljék az általánosságokat önéletrajzukban és a felvételi beszélgetésen, utóbbin inkább fogalmazzanak választékosan, legyenek természetesek, mert a klisék alapján az interjúztatók könnyen elkönyvelhetik, hogy a jelölt csak egy a sok közül, semmiben nem tér el az átlagtól. Így viszont a pályázó eleshet a lehetőségtől, hogy behívják egy következő körre. Íme, a legnagyobb közhelyek, a teljesség igénye nélkül.

„Jó kommunikációs képességem/szervezőkészségem van”

© Stiller Ákos

Ha felsorolásszerűen írod le önéletrajzodban tulajdonságaidat - mert rákérdeznek ezekre az álláshirdetésben- , figyelj arra, hogy a felsorolás végén konkrét példát is említs, amikor jó szervezőkészségednek, kommunikációs képességednek hasznát vetted. Bár a kulcsszavak használatát elvárják a HR-esek, mert átláthatóvá teszi a jelöltek önéletrajzát, könnyen beleeshetsz a csapdába, és cv-d közhelyek gyűjteményévé válhat.

„Érdekelnek a kihívások, az új tapasztalatok”

Minden munkaadó szívesen hallja, hogy leendő alkalmazottja nyitott, vállalkozó szellemű, ám az általánosságokat elkerülendő, fogalmazd meg, milyen kihívások érdekelnek: mely területen szeretnél újabb élményeket, tapasztalatokat szerezni, és elsősorban szakterületedre fókuszálj. A motivált, hozzáértő munkaerő kelendő!

„Szeretnék csapatban dolgozni”

A csapatmunka alapkövetelmény lehet egy-egy poszt megpályázásakor. Ám, ha a fenti mondat elhangzik, indokold is meg, miért fontos, hogy csapatban dolgozhass - támogatás, egymás segítése, kiegészítése stb. Ilyenkor azt is érdemes hangsúlyozni, hogy képes vagy az önálló munkára, a kezdeményezésre, és nem csak azért szeretnél csapatjátékos lenni, mert úgy kevesebb felelősség terhel. A csapatszellem és az egyéni ambíciók jól megférnek egymás mellett, csak az egyensúlyra ügyelj.

„Szeretek emberekkel foglalkozni, beszélgetni”

Ha olyan munkára jelentkezel - call-centeres, ügyfélszolgálatos, recepciós állás stb. -, ahol elvárás a jó kommunikációs készség, az empátia, fejtsd ki bővebben, mi késztet arra, hogy nap mint nap az emberek kérdéseire válaszolj. Hivatkozhatsz jó problémamegoldó készségedre, diplomáciai érzékedre, a lényeg, hogy kiderüljön, valóban van érzéked a kapcsolattartáshoz.

„Bebizonyítom, hogy rátermett vagyok, én kellek a cégnek”

A megállapítást kihívásként is értelmezhetik, ám önmagában ez kevés ahhoz, hogy meggyőzze az interjúztatót, valóban te vagy a tökéletes jelölt. Említsd meg szakmai tapasztalataidat, vagy azon tulajdonságaidat - konkrét esttel illusztrálva -, amelyek kiemelnek a többi jelölt közül.

„Ha kell, bármit megcsinálok”

Ha ezzel állsz elő a felvételi beszélgetésen, előfordulhat, hogy megkérdőjelezik szakmai tudásodat, tapasztalataidat pedig nem értékelik kellőképpen. A jelöltről, aki bármit megtesz, feltételezhetik, hogy bajban van, régóta nem talál állást, és mindegy, hogy mit, csak dolgozhasson. Ebből arra következtethetnek, hogy nem szakmai okok vezéreltek, amikor jelentkeztél a céghez, csak próbálkoztál, hátha bejön. Kerüld a szerencsétlen megfogalmazást, mondd inkább azt, hogy nyugodtan rád bízhatnak mindent, megoldod a kellemetlen, nehéz helyzeteket is.