Órákig tartó ebédszünet? Utána egy kis vásárolgatás, majd hosszas telefonbeszélgetés a külföldön élő barátokkal? A leleményes munkavállalók akkor is találnak módot személyes ügyeik intézésére – számlabefizetés, levelezés, programszervezés –, ha a főnök orra előtt ülnek. Nem lát rá a monitorra? Akkor hajrá! Csakhogy a lebukásveszély sokszor nagyobb, mint azt a bátor „tilosban járó” gondolná.

A munkaadók 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ellenőrzi alkalmazottai netes „aktivitását”, vagyis figyelemmel kíséri, hogy kivel leveleznek, telefonálnak, esetenként utánanéz, hogy munkaidőben a céges gépen milyen weboldalakat nyitnak meg – derül ki a CarrierBuilder nevű amerikai álláskereső oldal vezetők körében végzett felméréséből. A válaszadó munkaadók 18 százaléka már rúgott ki alkalmazottat azért, mert az nem „rendeltetésszerűen” használta számítógépét.

Pikáns weblapok, szórakoztató oldalak

© sxc.hu

A dolgozók 61 százaléka használja az internetet saját céljaira munkaidőben, 20 százalékuk egy óránál is többet lóg a világhálón. A munkaadók az ellenőrzések alkalmával azt észlelték, hogy a tilosban járók 96 százaléka pornóoldalakat is nézegetett, 61 százalékuk játszott valamilyen online játékot, 40 százalékuk olvasott bulvárhíreket, 27 százalék webáruházban kalandozott, míg 21 százalékuk valamilyen sportoldalon böngészett – derül ki az amerikai felmérésből. Elcsépelt jótanács, de érdemes betartani: csak olyan oldalakat böngéssz munkaidőben, amit a céges szabályzat nem tilt. Ha tudod, hogy a főnököd rendszeresen ellenőrzi, mivel foglalkoztok az irodában, ne hozd magad kellemetlen helyzetbe, a barangolást hagyd otthonra, munkaidőben csak céges feladataiddal foglalkozz, akkor nem érheti szó a ház elejét!

E-mailek, személyes üzenetek, magántelefon

A legtöbb nagyvállalatnál ma már lehetőség van arra, hogy a kollégák e-mailben tartsák a kapcsolatot egymással, a céges levelezőrendszer azonban nem kedvez azoknak, akik magánügyeiket munkaidőben tárgyalnák ki. A céges mailcímről küldött üzenetek ugyanis nyomonkövethetőek, és előfordul, hogy a munkaadó erre hivatkozva – az alkalmazott a cégnél munkaidőben nem dolgozott –, elbocsátja az illetőt. A szigorú szabályozásra számos hazai példa is akad, a 26 éves Ági például két évig dolgozott egy képzéseket és tréningeket szervező nemzetközi cégnél, ahol minden percével el kellett számolnia. „Nem is adtam meg a benti e-mail címemet egyetlen barátomnak, ismerősömnek sem, nehogy bajba kerüljek, a kollégákkal pedig szigorúan benti dolgokról értekeztünk. Munkaidőben magánjellegű telefonokat sem bonyolíthattunk, ez alól csak az ebédidő volt kivétel, azzal mindenki szabadon gazdálkodhatott” – meséli a fiatal lány.

Nem csak a barátoknak, ismerősöknek írt levelek szúrhatják a munkaadók szemét, előfordulhat, hogy rossz helyen landol egy közeli kollégának címzett üzenet. Hogy akkor se kerülj kellemetlen helyzetbe, ha nem a címzetthez jut el a leveled, csak olyan dolgokat ossz meg másokkal e-mailben, amelyek a nyilvánosság előtt vállalhatók: magánéleti sikereidet, gondjaidat, a munkáddal, főnököddel, kollégáiddal kapcsolatos ellenérzéseidet ne írásban oszd meg másokkal. Ha magánjellegű telefont kapsz, ígérd meg az illetőnek, hogy visszahívod, és halaszd ebéd- vagy kávészünetre a beszélgetést.

Blogok, bejegyzések

Egyre többen vezetnek internetes naplót, blogot. Ez még önmagában nem baj – a főnök szemszögéből nézve –, azt azonban egyetlen vezető sem nézi jó szemmel, ha alkalmazottja munkaidőben frissíti, töltögeti naplóját. A kommenteléssel is érdemes csínján bánni. Ha valaki vállalja véleményét, és egy-egy cikkhez hozzászól, ám nézetei szélsőségesek, stílusa pedig hagy kívánnivalót maga után, kivívhatja a vezetőség rosszallását. Ráadásul, ha nézetei, etikai elvei, amelyeknek írásban hangot is ad, homlokegyenest különböznek a vállalat filozófiájától, akár ki is rúghatják. Éppen ezért gondold meg, mikor és hogyan adsz hangot véleményednek.