A múlt évben országosan 15,12 milliárd forint állt rendelkezésre a közcélú munkákra, és a kiegyenlítéssel a többletigények 80 százalékát fedezte a több mint 1 milliárd forintos átcsoportosítás. Az idén is hasonló összegből finanszírozható a közcélú munka.

A korábbi évekhez hasonlóan a Munkaerőpiaci Alapból a közcélú munkákra biztosított éves keretet az egyes településeknél idén is az első féléves tényleges felhasználáshoz igazítják. Azoknál a településeknél, ahol az első félévben az időarányosnál kevesebbet használtak fel a közcélú munkára, csökkentik az éves keretet, az így megtakarított pénzből pedig azok az önkormányzatok nyerhetnek el többletforrást, ahol átlag feletti a közcélú foglalkoztatás. Így a rendelkezésre álló országos keret egészét felhasználhatják, több közcélú munkást foglalkoztathatnak az önkormányzatok.

A közcélú munka 2000 májusa óta kötelező azoknak, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek, ez az intézmény váltotta fel a jövedelempótló támogatást. A jövedelempótló támogatást korábban azok vehették igénybe, akik már nem részesültek a munkanélküliek járadékában, s valamilyen segélyezésre volt szükségük. A jövedelempótló támogatás helyetti rendszeres szociális segélyt viszont már csak úgy kaphatták meg, ha előtte legalább egy hónapnyi közcélú munkára vállalkoztak. A jövedelempótló támogatásnál ez nem volt feltétel. A közcélú munka hasznos lehet az adott településeknek, mert általában közfeladatokra szervezik, ugyanakkor a munkanélküliek munkavállalási hajlandóságát is erősíti.

A lehetőséget kezdetben nem nagyon használták ki az önkormányzatok, az első évben az egész országban összesen 6 ezer közcélú foglalkoztatott volt. Néhány évet követően viszont már több mint százezer közcélú munkást foglalkoztattak. Egyes térségekben viszont a rendelkezésre álló keretet nem használták fel, máshol azonban kevésnek bizonyult a pénz. Ezért alkalmazzák 2003-tól a kiegyenlítő mechanizmust.

A rendszeres szociális segélyre és a közcélú munkára is a Munkaerőpiaci Alap biztosítja a pénzt. A keretet a központi költségvetésnek adja át az alap, az önkormányzatok normatív támogatásként jutnak hozzá a finanszírozáshoz. A másik, ugyancsak az önkormányzatok által szervezett közjellegű munka a közhasznú munka finanszírozása más, erre a keretet a Munkaerőpiaci Alap a regionális munkaügyi tanácsoknak elosztott decentralizált keretéből közvetlenül kaphatják meg. Régionként változó, hogy a helyi szokások alapján a decentralizált keretből milyen arányban juttatnak pénzt a közhasznú munkára.

Az önkormányzatok rész vesznek a Közmunka Tanács által irányított közmunkaprogramokban is. A Munkaerőpiaci Alap ennek finanszírozásában is részt vállal. A közcélú, a közhasznú és a közmunkaprogramok - a munkák jellegét tekintve - hasonlóak a településeken. Általában kommunális, köztisztasági, parkgondozási munkákról, a helyi középületek felújításáról van szó, vagy házi gondozást bíznak ezekre a személyekre.

A közcélú munka a rendszeres szociális segélyben részesülők, a közhasznú munka és a közmunka az álláskeresők foglalkoztatását szolgálja.