Ha a CV célja igazán az, hogy segítsen eladni bennünket a munkaerőpiacon, azt gondolhatnánk, hogy kisebb füllentések, szándékos pontatlanságok is beleférnek, amelyektől előnyöket remélhetünk. De a füllentések, csúsztatások, hazugságok, fals információk nem sokáig maradnak titokban. Az amerikai Emberi Erőforrás Társaság felmérése szerint a személyzetisek az önéletrajzokban található „inkonzisztenciákat” szinte minden esetben vizsgálják, s annak ellenére szinte mindig ki is szűrik, hogy ilyesmik rendszeresen megjelennek a pályázati anyagokban.

Arról is készültek felmérések, hogy melyek a jelentkezők által leggyakrabban használt félrevezető információk. Íme a toplista:

• Felfújt címek és beosztások
• Pontatlan dátumok, amelyek elfedik a túl sok munkahelyváltást, vagy a foglalkoztatási történeten tátongó réseket.
• Félig elvégzett iskolák befejezettként való feltüntetése, magasabb képzetségi szintek megjelölése (különösen az idegen nyelvek esetén), s vásárolt diplomák bemutatása.
• Felfújt fizetések.
• Eltúlzott munkasikerek, felfújt megbízatások.
• Hazugságok speciális szerepekről és feladatokról.

A hazugság és a marketing közötti választóvonal nem mindig éles. De a jó oldalon maradni mégis fontos, hogy a hosszútávú gyüttműködés a munkaadó és a munkavállaló között fennmaradhasson. Ezt el lhet érni néhány viszonylag egyszerű szabály betartásával.

1. Ne változtasd meg a dátumokat!
A pontosság a bizalom alapja. A trükközés nem éri meg. Mit lehet ugyanis kockáztatni: megkérdik, hogy mit csinált abban a néhány lyukas hónapban? Még mindig egyszerűbb erre egy jó választ kitalálni, mint magyarázkodni egy nyilvánvaló hazugság vagy csúsztatás miatt.

2. Használj a tevékenységedet valóban lefedő címeket!
A vállalatok különféle címeken alkalmaznak embereket, akik ugyan azt a munkát végzik, de az egyik helyen mondjuk kivitelezési igazgatónak hívják, a másikon vezető projektmenedzsernek. Nem lehet viszont magasabb beosztást sejtető címet használni, esetünkben például nem lenne helyes a műszaki igazgatói cím. S nem szabad a szakterületeket sem cserélgetni. Ha valaki értékesítéssel foglalkozott például, nem írhatja, hogy a marketingen volt.

3. Ne változtasd meg a képzettségedre vonatkozó információkat!
Ha valaki gépészmérnök, ne írja, hogy közgazdász, még akkor sem, ha hosszú üzleti tapasztalatai vannak. Természetesen a gyakorlatban megszerzett ismereteket is fel lehet tüntetni az önéletrajzban, de ilyesmit nem lehet összekeverni a hivatalos képzések során megszerzett papírokkal. Erre az sem jogosít, ha az adott intézményben valamilyen tanfolyamot sikerült elvégezni. Ráadásul a képzettséget igazoló dokumentumok igen könnyen ellenőrizhetőek.

4. Az érdektelen információkat nyugodtan hagyd el!
Az alkalmazókat egy adott állás esetében a releváns információk érdeklik. Így a lényegtelen képzettségeket, a régi vagy az állás elnyerését érdemben nem befolyásoló állásokat, megbízatásokat, munkatapasztalatokat felesleges feltüntetni.

5. Az állásváltoztatás valódi okait ne titkold el!
Sokan azt gondolják, hogy a munkaadóknak semmi közük hozzá, hogy az előző munkahelyükön miért szűnt meg az alkalmazásuk. Ez talán igaz is, de jobb bevallani még a kellemetlen okokat (személyes ellentéteket, szakmai vitákat, a cég csődjét, stb.) is, ugyanis manapság meglehetősen könnyű a hiányzó információkat beszerezni. Az eltitkolás ráadásul megakadályozza, hogy megfelelő magyarázatokkal lehessen megvilágítani a helyzetet. Ha a munkaadó maga szerzi be az információkat, akkor mások verziója fog érvényesülni, ha egyáltalán hajlandóak „nyomozni”, s nem teszik azonnal a „problémásak vagy elutasítottak” közé a jelentkezést.