Tavaly februárban a második világháború utáni rekordon – egyes számítások szerint az 1930-as évek eleje óta nem látott szinten – volt a munkanélküliek száma, 5,216 millió állástalant tartottak nyilván, az arány 12,6 százalékos volt. Júniusban szezonális kiigazítással 49 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma Németországban, 4,542 millióra. A kiigazítással számított arány 10,9 százalékra enyhült a májusi 11,0 százalékról.

Júniusban a kínált állások száma 25 ezerrel 531 ezerre nőtt, a májusi, 21 ezres szaporulat után. Májusban 255 ezerrel 4,535 millióra csökkent a munkanélküliek száma, a munkanélküliség aránya 10,8 százalékra mérséklődött az áprilisi 11,5 százalékról.

Májusban szezonális kiigazítással 83 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma Németországban, 4,591 millióra. A kiigazítással számított arány 11,0 százalékra csökkent az áprilisi 11,3 százalékról.

A teljes szám a politikai küzdelmek résztvevőit, a szezonálisan kiigazított szám a gazdaságelemzőket tájékoztatja a helyzetről.

Németországban májusban, szezonális kiigazítás nélkül – azaz ténylegesen 163 ezerrel 38,659 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, közölték a szövetségi statisztikai hivatalban szintén csütörtökön, a Nemzetközi Munkaügyi szervezet (ILO) szabványa szerint számolva.

Áprilisban 136 ezerrel, tavaly májusban 106 ezerrel nőtt az állásban lévők száma. Szezonális kiigazítással májusban 43 ezerrel 38,725 millióra emelkedett a foglalkoztatottak száma. Ugyanígy számolva áprilisban 18 ezres volt a többlet, tavaly májusban 8 ezres a fogyatkozás. Májusban a leggyorsabban nőtt a foglalkoztatás tavaly szeptember óta, jelezve a gazdasági növekedés folytatódó javulását.

A munkanélküliséggel és a jövedelmi helyzettel egybevetve azonban a fejlődés nem egyértelműen pozitív a lakossági fogyasztás, vagyis a gazdasági növekedés sokoldalúbb támogatása számára.

A foglalkoztatás jóval lassabban nő, mint amennyire a munkanélküliség – ezek szerint látszólag és lassulva – csökken; a munkanélküliek jelentős része az idő múlásával kikerül a statisztikából és a támogatottak köréből.

A foglalkoztatás növekedése önmagában sem elegendő a fogyasztás ösztönzésére, mert a munkajövedelmek növekedése továbbra is nyomott. A termelés olcsóbb országokba helyezésével, a hazai állások elvesztésével állandóan fenyegetett német bérből és fizetésből élők munkajövedelme az első negyedévben átlagosan 1,4 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, erősen elmaradva az átlagos inflációtól.