2006. május. 29. 08:41 MTI Utolsó frissítés: 2006. május. 29. 08:58 Karrier

Lefelé is el lehet térni a minimálbér-szorzótól

A legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylő munkakörökben július elsejétől már kötelező a 62500 forintos minimálbérnél magasabb bér fizetése, ezt a munkaügyi ellenőrzések során számon kérik a munkáltatóktól.

Ezekben a munkakörökben kétéves gyakorlatig 1,05, két év gyakorlat felett 1,1-szeres lesz a 62500 forintos általános minimálbérhez viszonyított szorzó. Az 50 év feletti munkavállalók esetében nem kell figyelembe venni a gyakorlati időt.

Egy másik kivétel, hogy a szorzóktól a középszintű bérmegállapodásokban lefelé is el lehet térni.

Azokban az ágazatokban, amelyekben igen alacsony az átlagkereset, sokan dolgoznak az 1,05-szörös, illetve az 1,1-szeres szorzóval számított fizetés alatt. A munkáltatók ezért szeretnék elérni, hogy ágazati kollektív szerződésekben alacsonyabb értékről állapodjanak meg a szakszervezetekkel.

Ilyen tárgyalások kezdődtek már a kereskedelemben, a könnyűiparban 800 cégnek küldött ki kérdőívet az ágazati párbeszéd bizottság véleményüket tudakolva. A mezőgazdaságban is arról döntöttek, hogy tanulmányt készítenek a kötelezettség teljesíthetőségéről.

Az ágazati párbeszéd bizottságok titkárai szerint a kereskedelemben például szóba került egy olyan alku, hogy határozzanak meg egy 65000 forintos felső határt középfokú végzettségnél, szakképzettségnél is a kötelező legkisebb bérhez. Az 1,05-ös szorzó ugyanis a 62500 forintos minimálbérrel 65625 forintot, az 1,1-szeres szorzó 68750 forintot jelent.

Ezt a munkáltatói igényt a szakszervezetek akkor tudnák elfogadni, ha ezért kellő ellentételezést kapnának. Például, hogy minden hónapban egy vasárnapon nem tartanak nyitva az üzletek. A munkáltatók a versenyre hivatkozva nem nagyon helyeselték az ötletet. A tárgyalások a lehetséges kompromisszumról jelenleg is tartanak.

A könnyűiparban már márciusban kiküldték a cégeknek a kérdőíveket, hogy adjanak ötleteket, felhatalmazást az ágazati alkuhoz. Kezdetben a többszöri sürgetés ellenére se válaszoltak, de most már egyre több vélemény érkezik. A cégek már számolgatják, hogy miként is tudják majd teljesíteni a kötelező szorzókat, fontolgatják milyen csereüzlettel lehetne rávenni a szakszervezeteket a megegyezésre az alacsonyabb szorzókról.

A mezőgazdaságban sokszor még az sincs pontosan meghatározva, hogy az egyes munkakörökhöz milyen iskolai végzettség, szakképzettség szükséges. Ahhoz, hogy számításokat készíthessenek a kötelezettség teljesítéséhez, elsőként ezt kell tisztázni.

Kötelező lesz az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a múlt évben kötött megállapodás alapján a szorzók alkalmazása 2007-ben és 2008-ban is. Akkor 1,1 és 1,15, illetve 1,2 és 1,25 a szorzó a gyakorlati időtől függően.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlotta azt is, hogy a felsőfokú iskolai végzettséget és/vagy akkreditált felsőfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben 2006-ban, 2007-ben, illetve 2008-ban lehetőleg a minimálbérhez viszonyított 1,4, 1,5, 1,6-os szorzót alkalmazzanak a munkáltatók. Ez nem kötelező, csak ajánlás.

A 2005-ös országosan kötelező minimálbér 57 ezer forint volt. Az Országos Érdekegyeztető Tanács döntése szerint a minimálbér 2006-tól 62500 forint, 2007-ben 65500 forint, 2008-ban 69000 forint.

hvg360 Serdült Viktória 2024. november. 28. 10:09

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.