EU-polgárok engedéllyel, de vizsgálat nélkül vállalhatnak munkát
Belgium, Luxemburg és Franciaország is bekerül azon országok körébe, amelyek állampolgárai ugyan munkavállalási engedéllyel, de munkaerőpiaci vizsgálat nélkül vállalhatnak munkát Magyarországon – közölte Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szerdán sajtótájékoztatón Budapesten.
Eddig az Európai Gazdasági Térség országai közül Dánia és Norvégia tartozott ebbe a körbe. Magyarország ugyanis viszonosságot alkalmaz azoknál az országoknál, amelyek ha nem is teljes mértékben biztosítanak szabad munkavállalást az új európai uniós tagállamok állampolgárainak, de jelentős könnyítéseket vezettek be.
A viszonosság alapján eddig is munkavállalási engedély nélkül vállalhattak munkát Magyarországon az Egyesült Királyságból, Írországból és Svédországból. Az idén május 1-jét követően ezekhez az országokhoz hasonlóan szabadon vállalhatnak munkát Magyarországon a Finnországból, Görögországból, Portugáliából, Spanyolországból és Izlandról érkezők. Ezek az országok ugyanis ugyancsak május 1-jétől szabad munkavállalást tesznek lehetővé az új uniós tagországok állampolgárainak. Magyarország továbbra is munkavállalási engedélyhez köti a munkavállalást a viszonosság alapján az Ausztriából, Hollandiából, Németországból, Olaszországból és Liechtensteinből érkező állampolgárok számára.
A miniszter elmondta, hogy az Európai Gazdasági Térségben teljesen szabad munkavállalást biztosító nyolc országon kívül jelentős könnyítéseket alkalmaz az idén május 1-jétől Belgium, Luxemburg és Franciaország is. Így Belgiumban a munkaerő-hiányos foglalkozások esetében munkaerőpiaci vizsgálat nélkül öt nap alatt kiadható a munkavállalási engedély. Luxemburgban három szektorban, a mezőgazdaságban, a szőlőművelésben és a vendéglátóiparban szüntették meg a munkaerőpiaci helyzet vizsgálatát a munkavállalási engedély kiadásakor. Franciaországban hét ágazatban összesen 61 foglalkozási szakmában ugyancsak a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül kaphatják meg az új tagállamok állampolgárai a munkavállalási engedélyt.
A miniszter megjegyezte, hogy Olaszország is könnyítéseket vezetett be, bár fenntartja a korábbi engedélyezési rendszert, de az új tagállamokra vonatkozó éves munkavállalási kvótát 79500-ról 170 ezerre emelte.
Csizmár Gábor külön is szólt Hollandiáról, ahol a kormányzat a szabad munkavállalás engedélyezését javasolta, viszont a parlament még nem döntött a kérdésben, ősszel térnek vissza erre a témára, addig fenntartják a korábbi engedélyezést. Hollandiában bizonyos szakmáknál, amelyek listáját időszakonként aktualizálják, egyszerűsített munkavállalási engedélyt adnak ki.
Dániában eddig is egyes hiányszakmáknál a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül akár hároméves tartózkodási engedélyt és azonnali munkavállalási engedélyt adtak.
Csizmár Gábor Ausztriával kapcsolatban megjegyezte, hogy bár ebben az országban továbbra is munkavállalási engedélyhez kötik az új tagállamok állampolgárainak munkavállalását, de a jövőben a már ott dolgozók családtagjai könnyítésként automatikusan megkaphatják a munkavállalási és tartózkodási engedélyt.
Németország ugyancsak fenntartja az eddigi korlátozást. Ez vonatkozik az egyéni munkavállalókra, valamint a cégek közötti szerződés keretében kiküldetésként Németországban dolgozókra egyaránt.
A miniszter szólt arról is, hogy a magyar diplomácia a visegrádi országok támogatásával régóta szorgalmazza a korlátozások helyetti monitoring rendszer bevezetését. Vagyis azt, hogy az egyes tagországok pontosan kövessék a más országokból érkezők munkavállalását, s csak akkor korlátozzanak, ha ez a munkavállalás gondokat jelent a munkaerőpiacon. A javaslat egyre több támogatást kap az Európai Unióban.
Így például a finn kormány is javasol egy monitoring rendszert, amelynek bevezetését még a parlamentnek el kell fogadnia. Finnország továbbá szorgalmazza a tagállamok munkaügyi felügyeleteinek együttműködését is, különösen a kiküldetésre, és az alvállalkozói szerződésekre vonatkozóan. Belgium is támogatja a regisztrációs rendszerek harmonizálását.
A miniszter elmondta: az eddigi időszak is azt bizonyította, hogy az új tagállamok munkavállalói nem okoztak gondot a régi tagországok munkaerőpiacán. Sokkal nagyobb arányú az európai unión kívülről érkezők munkavállalása ezekben az országokban.
A miniszter hangsúlyozta azt is, hogy a kormány a viszonossági intézkedésekről az Országos Érdekegyeztető Tanács szakbizottságával egyeztetve döntött.