Hogyan lehet a fiatalabb versenytársak előtt beülni a székbe?
Az utóbbi évek egyik legfigyelemreméltóbb kulturális változása a fejlett társadalmakban, hogy a fiatalság kultusza felerősödött. Mindenki energikus, fitt és tettre kész szeretne lenni, mert az ilyen embereket értékeli sokra a közízlés. Ez még akkor is így van, ha ezt a szemléletet elsősorban a média, és a reklámok sulykolják az emberek fejébe.
A világ fordulását jól mutatja, hogy a marketingkutatók a 18-35 éves korosztályról kendőzetlenül kimondják: ez a korcsoport a legértékesebb fogyasztási szempontból. Méghozzá azért, mert ők azok, akiknek még vannak céljaik, akik ezek eléréséért hajlandóak sok energiát mozgósítani (például sokat dolgozni), s meg is szerzik (értsd megveszik) maguknak, amire szükségük van. E szemlélet alól a munkaadók sem vonhatják ki magukat. Például azért, mert igen sok helyen (a Magyarországi nagy cégekre ez különösen jellemző) az alkalmazásról döntő szakemberek is éppen e korcsoportba tartoznak. Ilyen körülmények között annak, aki már elkerülte a 40-et, igen rosszak az esélyei, ha egy fiatalabb versenytárssal kell megküzdenie egy adott állásért.
Vannak mégis technikák, amelyek lehetővé teszik, hogy az ifjú titánok orra előtt egy számukra már-már mozgásképtelennek tűnő „öregember” huppanjon bele a felkínált székbe.
Mindenki a saját terepén háborúzzon
A fiatalok nyilvánvalóan több energiát tudnak felmutatni, buzog bennük a lelkesedés, hajlandóak többet dolgozni kevesebb pénzért, kevesebbet akadékoskodnak és sokkal jobban értik az utolsó technikákat, mint idősebb kollégáik. Akkor pedig miért is érné meg egy munkaadónak, hogy mégis egy idősebb szakembert válasszon? Nos utóbbiak mellett szól a tapasztalat, a döntési gyakorlat, a szélesebb perspektívákban való látásmód, az emberi problémák érettebb kezelése, s az üzleti helyzetek érettebb megítélésének képessége. És még pár eszköz, amelyet csak némi tpasztalat birtokában használhat jól az ember. Ezek egyike a karakterisztikus humor és a finesz. Ronald Reagan, a néhai amerikai elnök például híres volt arról, ha felkészültsége időnként cserben is hagyta, a humora soha. Egy alkalommal az elnökválasztási kampányban azzal vágott vissza az őt kora miatt támadóknak, hogy: ”Nem vagyok hajlandó kihasználni ellenfeleim korát és tapasztalatlanságát.” Kellő intelligenciával a korára bárki büszke lehet, sőt nyilvánvalóvá teheti, hogy a „tisztes őszes halánték, a cégnek is kész ajándék”. Azaz a vállalat eredményeihez egy tapasztalt ember sokat tehet hozzá, miközben nem csak saját munkája ellátására képes, hanem kollégáit is segítheti szakmai fejlődésükben.
Ép testben ép lélek, avagy nézz ki jól!
Annyit azért mindenki megtehet a fiatalságért bolonduló világ trendjeinek követésében, hogy jó karban tartja magát. Erre pedig több jó oka is van. Sajnálatos statisztikai tény ugyanis, minél idősebb egy munkavállaló, annál nagyobbak a vele kapcsolatos egészségügyi kockázatok. Magyarán az idősebbek nagyobb eséllyel lesznek szívbetegek, cukorbetegek, küzdenek magas vérnyomással vagy másfajta súlyos, a munkát korlátozó betegséggel. A munkaadók nem szeretnének olyan embereket foglalkoztatni, akik már belépésük napján is a táppénz határán tántorognak. Ezért 40 év felett a fittség, a jó fizikai állapot (amely egyébként a szellemi és mentális teljesítőképességet is jelentősen befolyásolja) megőrzése egyre (évről-évre, napról-napra) fontosabbá válik. Az effajta erőfeszítéseket egyébként a munkaadó azzal honorálja, hogy szívesen engedi el alkalmazottját regenerációs célú szabadságra.
Ha sikerült a frissességet megfelelően kifejező testarányokat megőrizni, akkor a hatás még a megfelelően megválasztott ruhadarabokkal fokozható. Bár ma az üzleti viseletben a szürke darabok kerültek túlsúlyba, ám mégis érdemes ezen a cél érdekében finoman változtatni, és színesebben öltözködni. A vidámabb ruhadarabok tíz évet fiatalíthatnak.
Aki 40 felett állást keres, esélyei javítása érdekében hagyjon fel a közízlés szerint rossznak tartott szokásaival! Például ne dohányozzon, és ne igyon – a drog használatáról nem is beszélve –, mert azon kívül, hogy ezek a már említett egészségügyi kockázatokat növelik, s negatívan befolyásolhatják a teljesítőképességet, a felvételt intéző szakemberek azonnal ki is szúrják őket.
Önbizalom minden esetre
Mindezek után szinte már gyerekjáték a nyertes szerepében feltűnni az állásinterjúkon. Ez a felvételiztetők – bár tudják, hogy a kép, amit egy-egy jelöltről látnak, csupán a szerepjáték egy része – el is várják. Egyebek mellett ezen keresztül tesztelik ugyanis, hogy éles tárgyalási helyzetben a jelölt megfelelően lesz-e képviselni a munkaadóját. Érett emberektől pedig ilyesmit elvárni nem is túlzott igény.
A megfelelő fellépéshez feltétlenül szükséges a pihenés. Sokan vannak, akik a másnapi interjú feszültségét megpróbálják úgy levezetni, hogy elmennek szórakozni, beülnek egy bárba, legurítanak pár sört, elmennek egy koncertre vagy legalább is megnéznek egy éjszakai mozielőadást. Pedig jobban tennék, ha aludnának, s nem táskás szemekkel, lelassult reakcióidővel ülnének be a meghallgatásra.
Emeld ki a szakmai előnyöket!
A munkára jelentkezők gyakran megfeledkeznek arról, hogy egészen másfajta elvárásokat támasztanak egy kezdővel, mint egy öreg rókával szemben. A tapasztalt emberek ugyanis gyorsabban képesek beilleszkedni, gyorsabban átlátják a feladataikat, s ennek érdekében már tudják, hogy mi az amit meg kell tenniük. Például gyorsabban és fesztelenebbül alakítják ki a kapcsolataikat az új kollégáikkal. Aztán, ha már belerázódtak, nem csak a saját munkájukra képesek koncentrálni, hanem a körülöttük zajló folyamatokat is jobban átlátják. Ez lehetővé teszi, hogy segítséget nyújtsanak a fiatalabb vagy tapasztalatlanabb munkatársaiknak, javaslatokat tegyenek főnökeiknek.
Ezek minden munkaadó számára igen nagy értékek. Így a felvételkor érdemes éppen ezeket a vonásokat hangsúlyozni. Természetesen az visszatetsző, ha a jelentkezőről kiderül, hogy az előző munkahelyein minden haladás kizárólag neki volt köszönhető, de nyugodtan lehet büszke a valós teljesítményeire. Ezeket a jelöltnek nem szabad eltitkolnia, sőt hangsúlyoznia kell, hogy melyik projekt sikeréhez mivel járult hozzá. Érdemes azonban mindezek mellett az elmondottakban egyensúlyt teremteni az új dolgok megtanulására való vágy hangsúlyozásával.
Végül is a nyilvánvaló munkatapasztalat, a szakmai kompetencia és az érett személyiség elég fontos értékek egy alkalmazó számára ahhoz, hogy az ilyen tulajdonságokat felmutató jelöltek elhelyezkedési esélyei jelentősek legyenek a szemükben. Éppen ezért nem szabad sem kapkodni, sem elkeseredni, ha az egyik munkaadó nem adott ajánlatot. A másik majd fog. Így azt a csapdát is el lehet kerülni, amiben pedig sok középkorú munkát kereső beleesik. A kezdeti sikertelenségek következtében leértékelik önmagukat, s ezzel párhuzamosan az elhelyezkedési esélyeiket is. Pedig egyszerűbb volna nem feladni.
Mantrák, imák, slágerek
Ha valaki nehezen talál munkát, s fogytán a lelkiereje, érdemes feltöltenie magát. Támogatást sokfelől kaphat, családtagoktól, barátoktól, lelkivezetőktől, de önmagától is. Ennek legjobb módja (talán jobb mint az ima), ha valaki úgy bíztatja magát, mint egy sportoló a verseny előtt. Persze az alkalomhoz illő bölcsességeket, versikéket mormolgatva, vagy akár slágereket dúdolgatva. Csak példaképpen egy régebbi és egy újabb jól használható darab:
Barinkay belépőjének refrénje Johann Strauss Cigány bárójában így hangzik: Mert a szív és az ész / Együtt mindenre kész. / Mindig előre nézz! / Légy merész, s célhoz érsz!
A Locomotív GT majd később a Rapülők pedig azt énekelték: Nem adom fel, míg egy darabban látsz. / Nem adom fel, míg életben találsz. / Nem adom fel, míg akad egy kerék, / Mi tovább forog még, mi tovább vihet még...
Vannak mégis technikák, amelyek lehetővé teszik, hogy az ifjú titánok orra előtt egy számukra már-már mozgásképtelennek tűnő „öregember” huppanjon bele a felkínált székbe.
Mindenki a saját terepén háborúzzon
A fiatalok nyilvánvalóan több energiát tudnak felmutatni, buzog bennük a lelkesedés, hajlandóak többet dolgozni kevesebb pénzért, kevesebbet akadékoskodnak és sokkal jobban értik az utolsó technikákat, mint idősebb kollégáik. Akkor pedig miért is érné meg egy munkaadónak, hogy mégis egy idősebb szakembert válasszon? Nos utóbbiak mellett szól a tapasztalat, a döntési gyakorlat, a szélesebb perspektívákban való látásmód, az emberi problémák érettebb kezelése, s az üzleti helyzetek érettebb megítélésének képessége. És még pár eszköz, amelyet csak némi tpasztalat birtokában használhat jól az ember. Ezek egyike a karakterisztikus humor és a finesz. Ronald Reagan, a néhai amerikai elnök például híres volt arról, ha felkészültsége időnként cserben is hagyta, a humora soha. Egy alkalommal az elnökválasztási kampányban azzal vágott vissza az őt kora miatt támadóknak, hogy: ”Nem vagyok hajlandó kihasználni ellenfeleim korát és tapasztalatlanságát.” Kellő intelligenciával a korára bárki büszke lehet, sőt nyilvánvalóvá teheti, hogy a „tisztes őszes halánték, a cégnek is kész ajándék”. Azaz a vállalat eredményeihez egy tapasztalt ember sokat tehet hozzá, miközben nem csak saját munkája ellátására képes, hanem kollégáit is segítheti szakmai fejlődésükben.
Ép testben ép lélek, avagy nézz ki jól!
Annyit azért mindenki megtehet a fiatalságért bolonduló világ trendjeinek követésében, hogy jó karban tartja magát. Erre pedig több jó oka is van. Sajnálatos statisztikai tény ugyanis, minél idősebb egy munkavállaló, annál nagyobbak a vele kapcsolatos egészségügyi kockázatok. Magyarán az idősebbek nagyobb eséllyel lesznek szívbetegek, cukorbetegek, küzdenek magas vérnyomással vagy másfajta súlyos, a munkát korlátozó betegséggel. A munkaadók nem szeretnének olyan embereket foglalkoztatni, akik már belépésük napján is a táppénz határán tántorognak. Ezért 40 év felett a fittség, a jó fizikai állapot (amely egyébként a szellemi és mentális teljesítőképességet is jelentősen befolyásolja) megőrzése egyre (évről-évre, napról-napra) fontosabbá válik. Az effajta erőfeszítéseket egyébként a munkaadó azzal honorálja, hogy szívesen engedi el alkalmazottját regenerációs célú szabadságra.
Ha sikerült a frissességet megfelelően kifejező testarányokat megőrizni, akkor a hatás még a megfelelően megválasztott ruhadarabokkal fokozható. Bár ma az üzleti viseletben a szürke darabok kerültek túlsúlyba, ám mégis érdemes ezen a cél érdekében finoman változtatni, és színesebben öltözködni. A vidámabb ruhadarabok tíz évet fiatalíthatnak.
Aki 40 felett állást keres, esélyei javítása érdekében hagyjon fel a közízlés szerint rossznak tartott szokásaival! Például ne dohányozzon, és ne igyon – a drog használatáról nem is beszélve –, mert azon kívül, hogy ezek a már említett egészségügyi kockázatokat növelik, s negatívan befolyásolhatják a teljesítőképességet, a felvételt intéző szakemberek azonnal ki is szúrják őket.
Önbizalom minden esetre
Mindezek után szinte már gyerekjáték a nyertes szerepében feltűnni az állásinterjúkon. Ez a felvételiztetők – bár tudják, hogy a kép, amit egy-egy jelöltről látnak, csupán a szerepjáték egy része – el is várják. Egyebek mellett ezen keresztül tesztelik ugyanis, hogy éles tárgyalási helyzetben a jelölt megfelelően lesz-e képviselni a munkaadóját. Érett emberektől pedig ilyesmit elvárni nem is túlzott igény.
A megfelelő fellépéshez feltétlenül szükséges a pihenés. Sokan vannak, akik a másnapi interjú feszültségét megpróbálják úgy levezetni, hogy elmennek szórakozni, beülnek egy bárba, legurítanak pár sört, elmennek egy koncertre vagy legalább is megnéznek egy éjszakai mozielőadást. Pedig jobban tennék, ha aludnának, s nem táskás szemekkel, lelassult reakcióidővel ülnének be a meghallgatásra.
Emeld ki a szakmai előnyöket!
A munkára jelentkezők gyakran megfeledkeznek arról, hogy egészen másfajta elvárásokat támasztanak egy kezdővel, mint egy öreg rókával szemben. A tapasztalt emberek ugyanis gyorsabban képesek beilleszkedni, gyorsabban átlátják a feladataikat, s ennek érdekében már tudják, hogy mi az amit meg kell tenniük. Például gyorsabban és fesztelenebbül alakítják ki a kapcsolataikat az új kollégáikkal. Aztán, ha már belerázódtak, nem csak a saját munkájukra képesek koncentrálni, hanem a körülöttük zajló folyamatokat is jobban átlátják. Ez lehetővé teszi, hogy segítséget nyújtsanak a fiatalabb vagy tapasztalatlanabb munkatársaiknak, javaslatokat tegyenek főnökeiknek.
Ezek minden munkaadó számára igen nagy értékek. Így a felvételkor érdemes éppen ezeket a vonásokat hangsúlyozni. Természetesen az visszatetsző, ha a jelentkezőről kiderül, hogy az előző munkahelyein minden haladás kizárólag neki volt köszönhető, de nyugodtan lehet büszke a valós teljesítményeire. Ezeket a jelöltnek nem szabad eltitkolnia, sőt hangsúlyoznia kell, hogy melyik projekt sikeréhez mivel járult hozzá. Érdemes azonban mindezek mellett az elmondottakban egyensúlyt teremteni az új dolgok megtanulására való vágy hangsúlyozásával.
Végül is a nyilvánvaló munkatapasztalat, a szakmai kompetencia és az érett személyiség elég fontos értékek egy alkalmazó számára ahhoz, hogy az ilyen tulajdonságokat felmutató jelöltek elhelyezkedési esélyei jelentősek legyenek a szemükben. Éppen ezért nem szabad sem kapkodni, sem elkeseredni, ha az egyik munkaadó nem adott ajánlatot. A másik majd fog. Így azt a csapdát is el lehet kerülni, amiben pedig sok középkorú munkát kereső beleesik. A kezdeti sikertelenségek következtében leértékelik önmagukat, s ezzel párhuzamosan az elhelyezkedési esélyeiket is. Pedig egyszerűbb volna nem feladni.
Mantrák, imák, slágerek
Ha valaki nehezen talál munkát, s fogytán a lelkiereje, érdemes feltöltenie magát. Támogatást sokfelől kaphat, családtagoktól, barátoktól, lelkivezetőktől, de önmagától is. Ennek legjobb módja (talán jobb mint az ima), ha valaki úgy bíztatja magát, mint egy sportoló a verseny előtt. Persze az alkalomhoz illő bölcsességeket, versikéket mormolgatva, vagy akár slágereket dúdolgatva. Csak példaképpen egy régebbi és egy újabb jól használható darab:
Barinkay belépőjének refrénje Johann Strauss Cigány bárójában így hangzik: Mert a szív és az ész / Együtt mindenre kész. / Mindig előre nézz! / Légy merész, s célhoz érsz!
A Locomotív GT majd később a Rapülők pedig azt énekelték: Nem adom fel, míg egy darabban látsz. / Nem adom fel, míg életben találsz. / Nem adom fel, míg akad egy kerék, / Mi tovább forog még, mi tovább vihet még...
