Se aprópénzre, se parkolóórákra nem lenne szükség, ha bevezetnék egész Budapesten a kizárólagos online parkolási díjfizetést – ezt javasolja Vitézy Dávid. A korrupció így megszűnne, és a kerületek is örülnének, mert több maradna nekik a bevételből. Viszont a parkolóőröket kirúgnák és néhány cég jól fizető megbízástól esne el.
Egy év türelmi időt hagyva, 2026 január elsejétől lépne életbe Budapesten az egységes és kizárólagos online fizetőparkolási rendszer – erre tesz javaslatot a Fővárosi Közgyűlés november végi ülésére Vitézy Dávid. A Podmaniczky-frakció vezetője a HVG-nek azt mondta, javaslata hatalmas előrelépés, hiszen az online vásárolható autópálya matricák elvén működő digitális parkolási díjfizetés kényelmesebb és olcsóbban fenntartható parkolási rendszert hozna, megszüntetve a korrupciót is.
A főváros 2022-ben már lépett egyet előre azzal, hogy a korábbi 27 parkolási és díjfizetési zónatípus egységesítésével összesen csupán 4, könnyen átlátható és értelmezhető zónát – hivatalos nevén várakozási övezetet – hozott létre a hozzájuk tartozó díjtételekkel. Ezek jelenleg munkanapokon ilyen óradíjakkal működnek: A 600 Ft (8-22h), B 450 Ft (8-20h), C 300 Ft (8-18h), D 200 Ft (8-18h). Az viszont nem változott, hogy a kerületek külön-külön üzemeltetik a parkolási rendszereiket.
Márpedig a parkolás-üzemeltetés az egyik legköltségesebb önkormányzati feladat, és éppen emiatt a közhiedelemmel ellentétben nem is túl jövedelmező. A parkolóórák telepítése – a zónák kiterjesztésével újabbak kihelyezése –, modernizálása, cseréje és főképp az üzemeltetésük, szoftverfrissítésük, az ürítésük és a pénzszállítás sokba kerül. Mindezekre a kerületek saját cégüket alkalmazzák, vagy külsős vállalkozást bíznak meg. Tetemes költség a jogosultság-ellenőrzés, vagyis a parkolóőrök alkalmazása is.
Vitézy Dávid szerint az általa javasolt online fizetőparkolási rendszer mindezeket a kiadásokat feleslegessé teszi. Nem lenne ugyanis szükség többé a meglévő parkolóautomatákra, ezeket ezres nagyságrendben le is lehet szerelni Budapest-szerte. Újakat sem kell kitenni, ha növelnék a várakozási övezetek határát, csak néhány, ezt jelző táblát kell elhelyezni. A legtöbbet pedig a kerületek az automaták karbantartására és üzemeltetésére kötött szerződéseiken spórolhatnák meg.
A hatályos szabályok szerint amúgy a fizetős zónákban 250 méterenként el kell helyezni egy parkolóórát, amelynél a készpénzes vagy bankkártyás fizetés lehetőségét is biztosítani kell. Ezek üzemeltetése költséges, egyes városrészekben a parkolási társaságok ráfordításainak akár 30-50 százalékát is kiteheti. Ráadásul a külsőbb városrészekben telepített órák kihasználtsága – így az azokból származó bevétel is – csekély, de ezeket is rendszeresen kell üríteni, karbantartani, ami fix költség.
Az ugyanakkor kérdés, hogy mivel ezeket a szerződéseket a kerületek általában több évre kötik, az idő előtti felbontásuk lehetséges-e, vagy emiatt nem kellene-e sokmilliós kötbért fizetni az adott cégnek, vagy kártérítési perekkel szembenézni. Vitézy erre a HVG-nek azt mondta, mivel nem lesz szükség az automatákra és azokat leszerelik, így nem is lenne mit üzemeltetni, a kerületek szerinte jogszerűen hivatkozhatnak „érdekmúlásra” annak indokaként, hogy elállnak a szerződéstől.
Amivel még sokat spórolhatnak az új rendszerben a kerületek, az a jogosultság-ellenőrzés automatizálása. A parkolójegyet vagy a jelenleg is létező online díjfizetést ellenőrző parkolóőrökre nem lenne többé szükség. Ők ennek biztosan nem örülnek, mert munkanélküliek lesznek, márpedig a becslések szerint mintegy ezren lehetnek a fővárosban. Pontosabban közülük néhány tucatnyian akár találhatnának is új munkát, mert az automatizált ellenőrzés is igényelne némi élőerőt.
De hogy is nézne ki Vitézy szerint az automatizált ellenőrzés? Például úgy, ahogy a Budapesttel azonos lélekszámú Varsóban, ahol mindössze 15, kamerával ellátott jármű elvégzi a több száz parkolóőr munkáját. A modell itthon is alkalmazható lenne: a Google jól ismert kamerás autóihoz hasonló járművek a tetejükre szerelt, körbe forgatható kamerával pásztázzák a fizetős zónákat, rendszámfelismerő rendszerük pedig azonosítja a járművet, és persze azt is, hogy fizettek-e utána parkolási díjat.
Az autópálya-matricák ellenőrzése egyébként már Magyarországon is kamerák és rendszámfelismerő programok segítségével történik, a jogosultság csak a rendszámhoz kötött online módon szerezhető meg, mint ahogy az esetleges bírságok kiküldése is automatizált. Ugyanez lenne a módszer Budapesten, a parkolás terén is. Ráadásul – hívta fel a figyelmet Vitézy – a felhasználók több mint 80 százaléka már ma is telefonon, SMS-ben vagy applikáció segítségével váltja meg parkolójegyét.
A javaslat, amely alapelvét tekintve már Vitézy Dávid főpolgármester-jelölti programjában is megjelent, a mostani közgyűlési előterjesztési formájában mást is kínál. Például a P+R parkolókat használó, a külső kerületekből és az agglomerációs településekről gépkocsival érkező ingázók számára bevezetné a szintén online vásárolható P+R bérletet. Ennek havi 5000 forintos díja ráadásul kedvezőbb, mint a jelenlegi, a napi egy vonaljeggyel megegyező díj.
Az online parkolási díjfizetés a javaslat szerint továbbra is elérhető lenne az erre most is használható, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. működtette applikáción, és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által üzemeltetett, jelenleg jegy- és bérletvásárlásra alkalmas BudapestGO alkalmazásban is. Utóbbin alapból nem kellene „kényelmi díjat” fizetni, míg az előbbi platformon ezért felszámolt 50 forintos tranzakciós díjat Vitézy a főváros „felterjesztési jogát” használva kérné eltöröltetni a kormánnyal. Mint mondta,
azért, mert kizárólagos online fizetési rendszer mellett különösen indokolatlan a felhasználókat mindinkább irritáló kényelmi díj fenntartása.
A Podmaniczky-frakció vezetője a HVG kérdésére, hogy mi lesz azokkal, akik online nem tudják vagy nem akarják megvenni a parkolójegyet, azt mondta, a közgyűlési előterjesztésében szerepel az is: a köztes egy évben vizsgálják meg, hogy az ugyanúgy rendszámhoz rendelt, de készpénzes parkolási jogosultság vásárlás feltételei megteremthetők-e kiskereskedelmi egységekben, például benzinkutakon. Vitézy összességében úgy látja, javaslata mögött megteremthető a közgyűlési többség.
A 2026-tól tervezett új rendszerről tehát elmondható, hogy az autós felhasználóknak és az önkormányzatoknak is jó lenne, amiért kényelmesebb, egyszerűbb, átláthatóbb és olcsóbb. Rosszul járnának viszont azok a cégek, akik a rendszer külsős haszonélvezői, például az automaták szoftverének üzemeltetése, a parkolóórák karbantartása vagy ürítése okán. Ezektől a jelentős és hosszú távon kiszámítható összegektől elesnének.
Az sem mellékes, hogy az új rendszer a mellékszereplők kiesése okán kizárja a korrupció lehetőségét és a már beszedett pénzekkel való elszámolásnál a visszaélését is. Ez nem kis eredmény lenne azután, hogy a budapesti parkolási rendszert évtizede körbelengi a korrupció gyanúja, a korábbi zuglói és újbudai parkolás-üzemeltetési szerződések miatt most is folyik eljárás, és ennek részeként vádat emeltek több korábbi önkormányzati és parlamenti politikus ellen is.
(Nyitóképünk illusztráció)
