A kormányzat 2010 óta mintegy 70 milliárd forint többletforrást különített el a várólista-csökkentési programra, de mára például csípő- és térdműtétre jóval többen várnak, mint 2019-ben – írja a Népszava. Sőt, idén a célra felhasználható ötmilliárdból három megmaradt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kasszájában.

A lap szerint a NEAK főosztályvezetője, Pálosi Mihály a Medicina Fórum és a Magyar Kórházszövetség közös konferenciáján a teremben ülő orvosoktól és intézményvezetőktől igyekezett választ kapni arra, miért duzzadnak a várólisták, ha van finanszírozás. A NEAK elemzése szerint a hazai műtétek 80 százalékát az orvosok 20 százaléka végzi. Pálos szerint, ha az évente ötvennél kevesebbet operálók fokoznák a teljesítményüket 50-200 közötti műtétre, akkor 18 ezerrel több beteget tudnának ellátni, ami jelentősen csökkentené a várakozási időt. Hozzátette: most dolgoznak egy egységes várólista-protokollon, amely szabályozná, hogy az egyes ellátásokra mikor és hogyan lehet bejutni vagy a listán előrébb kerülni.

Kiss Zsolt, az egészségbiztosító főigazgatója arról beszélt, azért sincs rendben, hogy az állami rendszerben sokan vannak, akik keveset operálnak, és így a várólista-csökkentésre szánt összeg a kasszában maradt, mert közben a magánellátók 4000 nagyízületi beavatkozást végeztek. Vagyis négyezer családnak a saját zsebéből kellet 2-2,5 millió forintot kifizetnie egy műtétre. Kiss szerint újra kell gondolni, hogy a teljes munkaidőben az állami egészségügyben dolgozók milyen feltételek mellett vállalhatnak munkát a magánszektorban.

Nyitóképünk illusztráció.