Rendeletet módosít a kormány azért, hogy a nemrég átadott, de a tízmilliárd eurós lőszermegrendelések kielégítése miatt egyre bővülő Várpalotai Védelmi Ipari Komplexumot érintő hatósági eljárásokat továbbra se végezhessék polgári szervek.
Rendeletmódosításra készül a kormány a kabinet honlapjára felkerült tervezet szerint annak érdekében, hogy az állam „a Várpalotai Védelmi Ipari Komplexum jellegének megfelelően a katonai hatóság eljárási jogkörét a beruházás első fázisának befejezését követően, a továbbiakban is fenntartsa”.
A fenti komplexum egy hadianyaggyár, amelynek első üteme már júliusban elkészült, a lőszergyártás októberben indult. A kormányrendelet-tervezet célja, hogy a komplexum bővítése során „a további engedélyezési eljárás a polgári hatóságok helyett a veszélyes katonai objektumokra irányadó hatósági eljárások keretében legyen kezelve”.
Arra ugyanis már a július végi műszaki átadáson utalt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, hogy az akkor átvett gyárelem csak az első ütem, hiszen a hatalmas, 400 hektáros várpalotai ipari területen, ahol a komplexum működik, további gyártóegységeket építenek a következő években. A teljes üzem 2027-re készülhet el.
A nyári gyáravatóról szóló MTI-hírből kiderül, miért kell bővíteni a komplexumot. Az elsőként átadott részben 50 munkavállalóval ugyanis még csak a 30 milliméteres, közepes kaliberű lőszergyártás folyik – ez a Zalaegerszegen gyártott Lynx KF–41-es, és más, NATO-harcjárművek toronyfegyverzetéhez jó –, de mást is terveznek.
Az inotai hőerőművel szemben bővülő várpalotai komplexumban – ahol a gyártóüzemek mellett helyet kap hét NATO-szabványos bunker is – később a nagyobb kaliberű lövegek gyártása is beindul: a 120 milliméteres harckocsi lőszerek mellett a 155 milliméteres tüzérségi lőszereké is – utóbbi Európa-szerte hiánycikké vált az ukrajnai háború miatt.
A gyárat üzemeltető német-magyar vegyesvállalatnak, a Rheinmetall Hungary Munitions Zrt.-nek – ebben az állami hadiipari holding mellett 51 százalékos tulajdonos a Rheinmetall Waffe Munition GmbH – ennek megfelelően már a gyártás beindítása előtt rengeteg megrendelése volt, egész pontosan 54 milliárd euró értékben.
Armin Papperger, a Rheinmetall elnök-vezérigazgatója korábban közölte, hogy világméretű exportot terveznek az itt gyártott lőszerekből. Megemlítette, hogy az első üzemegység 300 millió eurós beruházás, de a Rheinmetall összesen félmilliárd eurót fektet be, hiszen hatalmas megrendelésállományt kell kielégíteniük a jövőben.
A termelés teljes felfutása után, 2027 után Várpalotán évente majd több mint 240 ezer harckocsilőszert és milliós darabszámú kisebb kaliberű lőszert gyártanak majd, ezzel Magyarországnak komoly részesedése lesz a világ lőszergyártásában. A tervek szerint a 155 milliméteres lőszerből például évi 100 ezer készül, ennek darabára több ezer euró.
A hadiipari komplexum bővítésének eljárásait tartaná tehát távol a kormány a civil hatóságoktól. A törekvés nem új, a Várpalotai Védelmi Ipari Komplexum beruházást tavaly novemberben egyedi kormánydöntéssel vették ki az állami beruházásokra vonatkozó, Lázár János tárcájánál kimunkált állami építési kerettörvény alól.
Indokolható titkolózás, kivételesség és ennek határt szabó korlátok most is vannak a katonai célú beruházásoknál. A stadionok, akkugyárak, ipari parkok, NER-hotelek erősen vitatható, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé tétele után úgy tűnik, Orbánék ezt a gyakorlatot kiterjesztenék ki a védelmi ipari beruházásokra is.
Sőt, tavasz óta a kivételezést generálisan alkalmazza a kormány, mivel egy március végén közzétett kormányrendelet a korábbinál jóval nagyobb kormányzati-beruházói mozgásteret engedett a katonai és védelmi ipari állami beruházásoknál. Az alapján a nyilvánosság és az érintettek lényegében teljes kizárása is elképzelhető,
ráadásul parttalanul, olyan gumiszabályok alapján, ahol politikai, nem pedig szakmai szempontok dönthetnek.
Ahogy arról a HVG annak idején írt, a tavasz óta hatályos kormányrendelet alapján a hadiipari beruházásoknál „a társadalmi konszenzus érdekében a javaslat- és véleménynyilvánítás lehetőségét” úgy korlátozzák, hogy ehhez az információk szolgáltatása az építtető kötelessége, de ha „döntést igénylő kérdés merül fel, arról a Védelmi Tanács dönt”.
Csakhogy tudni kell, az Orbán Viktor miniszterelnök vezette Védelmi Tanács egy, a meghatározása szerint is „különös hatáskörű politikai döntéshozó fórum”, vagyis politikai döntés lesz, hogy milyen adatokat adnak ki, amelyek alapján majd véleményt lehet nyilvánítani – korlátozott formában.
Általános előírás, hogy „az állami építési beruházásokhoz kapcsolódó költségek és beépítésre kerülő építési termékek nyomon követése és átláthatóvá tétele érdekében nyilvánosan hozzáférhető költséginformációs rendszer” működik, ám a védelmi ipari beruházásokról ebbe csak a szakminiszter hozzájárulásával kerülhetnek fel adatok,
vagyis Szalay-Bobrovniczky Kristófon múlik, hogy milyen költségelemek lesznek nyilvánosak egy-egy hadiipari beruházásnál, és ha éppen úgy dönt, akkor akár semmi.
(Nyitóképünk illusztráció. Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)
