Sulyok Tamás azt mondta, a köztársasági elnök kegyelmi jogkörére úgy tekint, mint kiegészítő és kivételes hatáskörre.
“Mindenki által tudott, hogy köztársasági elnökként élhetek az egyéni kegyelmezés jogával. Viszont nyomatékosan hangsúlyozom, hogy erre a jogkörre úgy tekintek, mint kiegészítő és kivételes hatáskörre, amely semmiképpen sem irányulhat a bíróság döntésének felülbírálatára” – jelentette ki Sulyok Tamás köztársasági elnök.
Az államfő mindezt bírák előtt mondta, méghozzá a Bíróságok Napján, még július 15-én hétfőn az Országos Bírósági Hivatalban tett látogatásán. Az eseményről és az ott mondott beszédéről – amelyben arra is kitért, hogy a jól működő igazságszolgáltatás “a jogállam immunrendszere” – ő maga tette ki az alábbi videót a Facebookra:
A köztársasági elnök tehát az államfői kegyelmezés jogának mibenlétéről beszélt, és arról is szólt, hogy ő miként tekint erre az alaptörvényben éppen a kormány javaslatára nemrég szűkített jogkörére, ám egy szóval sem említette, hogy milyen megfontolásból nem hozott még egyetlen ilyen döntést sem, mióta március 5-én hivatalba lépett.
A hvg.hu ugyanis nemrég írt arról, hogy eddig példa nélküli módon januártól júliusig, egy teljes fél éven át egyetlen kegyelmi ügyben sem született döntés a Sándor-palotában, tehát a köztársasági elnök nem utasított el és nem is hagyott jóvá egy ilyen kérelmet sem. Természetesen ez azt is jelenti, hogy nemcsak Sulyok nem döntött, hanem az év eleje óta elődje, a kegyelembotrány miatt februárban lemondott Novák Katalin sem.