Februárban Szijjártó Péter még megvétózta a ciszjordániai izraeli telepesekkel szemben kezdeményezett szankciókat, most azonban nem történt ellenkezés.
Az Európai Unió globális emberi jogi szankciórendszere keretében korlátozó intézkedéseket vezetett be öt izraeli telepessel és három izraeli csoporttal szemben, akik és amelyek felelősek Ciszjordániában élő palesztinokkal szemben elkövetett súlyos és rendszeres emberi jogi visszaélésekért – tudatta az Európai Unió Tanácsa hétfőn.
A brüsszeli közlemény szerint a jegyzékbe vett emberek és csoportok felelősek a mindenkit megillető, az elérhető legmagasabb szintű testi és szellemi sérthetetlenséghez való joggal, a tulajdonhoz való joggal, a magán- és családi élethez való joggal, a vallás vagy meggyőződés szabadságához és az oktatáshoz való joggal való visszaélésért.
Az érintettek erőszakot követtek el, fizikailag és verbálisan zaklattak palesztinokat, illetve fenyegettek meg ciszjordániai pásztorközösségeket. A jegyzékbe vételek között szerepel egy erőszakos aktivistákból álló izraeli csoport, mely támadások elkövetésével rendszeresen akadályozza meg az élelmiszert, vizet és üzemanyagot Gázába szállító humanitárius segélyszállítmányok eljutását. Egy másik szankcionált izraeli szervezet nyíltan etnikai tisztogatásra szólított fel a palesztinokkal szemben – írták.
A megszorító intézkedések EU-s beutazási tilalmat írnak elő a listán szereplő személyekkel szemben, illetve pénzeszközök befagyasztását a magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben. Ezenkívül az EU-s állampolgároknak vagy az EU-ban bejegyzett szervezeteknek tilos közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket rendelkezésre bocsátaniuk a jegyzékben szereplők részére.
A szankciókat a magyar elnökség idején vezették be, ez azt is jelenti, hogy a magyar kormány nem szándékozott ezt megvétózni, noha Szijjártó Péter egy hasonló csomagot még ellehetetlenített februárban.
(Képünkön Orbán Viktor miniszterelnök és Thérese Blanchet, az Európai Tanács főtitkára látható az Európai Unió Tanácsa soros magyar elnökségének első kormányülése előtt a Karmelita kolostorban 2024. július 3-án.)