A házbizottság pénteken döntötte el, hogy Novák Katalin lemondásának elfogadása után rögtön megválasztják az új államfőt is. Az ezután frissített napirendi javaslat felhívja a figyelmet arra, hogy az Alaptörvény 11. cikk (6) bekezdés  szerint „A megválasztott köztársasági elnök a megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba”.

Ez azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság eddigi elnöke március 5-étől lesz köztársasági elnök, ha hétfőn megkapja legalább 132 képviselő támogatását, ami biztosra vehető. Mivel a mandátumáról lemondott Varga Judit volt igazságügyi miniszter helyét még nem foglalta el senki, most csak 198 képviselő van, ezért nem 133, hanem 132 az előírt kétharmados többség.

Az Alkotmánybíróság honlapján egyelőre nincs jele annak, hogy Sulyok Tamás lemondott volna ottani elnökségéről és alkotmánybírói tisztségéről, de ennek hétfő kora délutánig meg kell történnie.

A március 5-i dátum meghatározza azt is, hogy Kövér László, az országgyűlés elnöke meddig gyakorolja a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit. Kérdés, azt jelenti-e ez, hogy neki kell aláírnia és kihirdetnie a Svédország NATO-tagságának elfogadásáról szóló törvényt, amelyet várhatóan szintén 26-án, hétfőn szavaznak meg, és amelyről nyíltan megmondta, hogy nem támogatja.

Nos, nem feltétlenül. A házszabály szerint az előterjesztőnek, aki ez esetben a külgazdasági és külügyminiszter, az elfogadott törvény szövegét az elfogadástól számított három napon belül kell megküldenie a házelnöknek, ő pedig az Alaptörvény szerint öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek, aki azt – ha nem vétózik – szintén öt napon belül aláírja, és elrendeli kihirdetését. Vagyis lehet, hogy csak nyolc nappal a szavazás után kerül a törvény a Sándor-palotába, bár az is előfordul, hogy még a megszavazása napján. A házelnököt helyettesítő fideszes alelnök, Lezsák Sándor e nyolc nap maximális kihasználásával megkímélheti Kövér Lászlót az aláírástól úgy, hogy az már Sulyok Tamás feladata legyen. Ezt tette hasonló helyzetben 2010-ben is, bár más okból: úgy küldött át néhány vitatott törvényt, hogy azok már ne a távozó Sólyom László elnökhöz kerüljenek, aki valószínűleg megvétózta volna némelyiket, hanem a mindent aláíró akkori új államfőhöz, Schmitt Pálhoz.