Schmittel egy életvidám motorost, az emberek emberét kaptuk, aztán jött a mosolytalan Bibó-szakkollégista, ősfideszes Áder, majd felépítették az érző, családszerető anyát, a "jó zsaru" Novákot. Ki lehet az utódja? Egy sportos katona? Egy régi politikai bajtárs? Folytatódhat-e a női vonal? Vagy meglepetéselnök érkezik?
A bonviván olimpikon, a régi barát, a felépített nő.
Nem könnyű feladat mintát találni a NER eddigi köztársasági elnökeinél (Schmitt Pál, Áder János, Novák Katalin) hacsak azt nem, hogy mindannyian megrögzötten és vállaltan fideszesek, lélekben és formálisan is. És csak jobban megzavarja a képet, ha megnézzük, hogy 2010 előtt Mádl Ferenc és Sólyom László személyében két jogtudóst szavazott a Fidesz elnökké úgy, hogy őket aligha nevezhetjük pártembernek.
Még nehezebb a dolgunk a "ki lesz Novák utódja?" kérdéssel, ha azt nézzük, mikor hány jelölt neve forgott, és mikor mennyire sikerült a sajtónak eltalálnia Orbán Viktor következő lépését az ilyen típusú játszmában.
Schmitt Pál jelölésekor, 2010-ben a korabeli cikkek szerint Orbán ragaszkodott az olimpiai bajnok fideszeshez, volt EP-képviselőhöz, parlamenti képviselőhöz, házelnökhöz. Akkoriban felmerült még Vizy E. Szilveszter és Pálinkás József, két reáltudós neve is, de Orbán kitartott Schmitt mellett. "Az volt a cél, hogy olyan jelöltet találjanak, aki jóval közvetlenebb (Sólyomnál), aki nem tart távolságot az emberektől, aki esendő, és aki szerethető", írta akkor a független Origo.
2020 októberében a kormányközeli Mandiner azt szellőztette meg, hogy a Fidesz már gondolkodik Áder utódján, és Trócsányi László, Csák János és Maróth Miklós neve merült fel. Trócsányi László akkoriban EP-képviselő volt, Maróth Miklós az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke, Széchenyi-díjas magyar klasszika-filológus, Csák János pedig akkor még "csak" üzletember, korábbi londoni magyar nagykövet. 2021 nyarán a kör sajtóhírek szerint Trócsányira szűkült, ezt az infót a Népszava állítása szerint fideszes politikusok is megerősítették. Orbán Viktor végül 2021 legvégén, évzáró sajtótájékoztatóján jelentette be Novák Katalin akkori családügyi miniszter nevét úgy, hogy előtte nemigen merült fel a neve sajtótalálgatásokban.
Ilyen előzmények után elemző legyen a talpán, aki eltalálja, kiben gondolkodhat most a Fidesz, de nézzük, kik tűnhetnek potenciális jelöltnek!
Szalay-Bobrovniczky Kristóf
Persze könnyű úgy elővenni a nevet, hogy a Fidesz-közeli kutatók elkezdték mérni az ismertségét, támogatottságát. Tulajdonképpen logikus választás lehet amiatt, hogy a katonássportos férfi miniszterrel teljesen más irányba indulna a Fidesz a kettős kudarcot hozó lágy, barátságos, emberire brandelt elnökségek (Schmitt, Novák) után. Ha Novák után megint novákos elnök jönne, akkor mindenkinek folyamatosan eszébe jutnának az előzmények, így viszont tiszta lappal indulhat a Sándor-palota, ráadásul Orbán Viktor mostanában amúgy is közel van a katonai témákhoz, katonaéveiről nosztalgiázik, a fia pedig Európa legjobb kadétiskoláját végezte el, és lett hivatásos katona.
Valaki a korábbi nevek közül: Csák János, Trócsányi László, Maróth Miklós
Trócsányi volt nagykövetként, alkotmánybíróként, miniszterként, jelenlegi EP-képviselőként otthonosan mozog a politikában, a jogban és a diplomáciában is, itthon és külföldön is. Karrierjében egyetlen megbicsaklás van: 2019-ben őt jelölte a kormány magyar tagnak az Európai Bizottságba, ezt azonban az Európai Parlament megfúrta.
Trócsányihoz hasonló karakter Csák János is, aki az üzleti világból érkezett, nemzetközi cégek vezetőjeként szerzett rutint a tárgyalásokban különböző kultúrák között, és londoni nagykövetként ő is volt diplomata. Jelenleg mellékállásban a Bank of China fizetett igazgatótanácsi tagjaként ír Kína-párti cikkeket, kérdés, hogy ez jó vagy rossz pont a NER-ben egy potenciális köztársasági elnöknek. Maróth Miklós kicsit más irány, ő az első humán tudós lehetne a poszton a Fidesz jelölésében. Ellene szól elég erősen, hogy tavaly ő is a NER áldozata lett bizonyos szempontból, és épp Csák János döntése nyomán.
Navracsics Tibor
Politikai pályáját illetően egy majdnem tökéletes Áder-klón: zűrös ügyektől mentes, komoly, megfontolt férfi politikus, aki egykor nagyon szoros politikai kapcsolatot ápolt Orbánnal (itt azért van különbség Áder javára a Bibó-kollégium miatt), ám amikor Orbán politikai irányával nem teljesen értett egyet, eltávolodtak egymástól, és a miniszterelnök félretette őt Brüsszelbe, ahol Navracsics rövid idő alatt teljesen EU-konformmá vált. Mégis volt visszaút, ma már talán a korábbihoz képest tisztes távolságból, de együtt tudják tolni a Fidesz szekerét - ráadásul úgy, hogy Brüsszelben sem átkozták ki a most miniszterként politizáló volt EU-biztos nevét. Ha Ádernek egy hasonló karrier után lehetett a politikusi pályaív vége a Sándor-palota, Navracsicsnak miért ne?
Kövér László
A jelenlegi házelnök neve már korábban is felmerült, de állítólag mindig visszautasította azzal az egyszerű, de határozott indokkal, hogy nem akar köztársasági elnök lenni. 2012-ben, Schmitt lemondása után például a Heti Válasznak intézte el azzal a kérdést, hogy "korábban is volt olyan személy, akit erre a tisztségre alkalmasabbnak gondoltam, most is van". Annyiban egyébként igaza van, hogy nem feltétlenül az tudja a nemzet egységét legjobban megtestesíteni, aki egyre inkább a szélsőjobbosok között terjedő összeesküvéselmélet-szerű világmagyarázatokban látja a megfejtést.
Mellette szólhat viszont az "Áder-faktor" - ha Orbán biztosra akar menni azzal, hogy egy nagy bukta után megint inkább egy ezeréves bajtársát teszi a posztra, akkor a szóba jöhető kevés ember között ott lesz Kövér László is.
Lázár János
A politikus éppen most lépett hátrébb egyet a jövőjét illetően, bejelentette, hogy 2026-ban már nem akar egyéni jelöltként elindulni a parlamenti választáson. Ráadásul nemrégiben gyakorlatilag lekommunistázta Novák Katalint és stábját, amiért nem írta alá a kastélytörvényt. Lehet-e véletlen ez a két meglepő lépés, vagy Lázár valamit tudott előre? És véletlen-e, hogy egy vidéki jogász vette észre a Bírósági Határozatok tárában a kegyelmi döntést, miközben Lázár is egy vidéki jogász?
Akik máris kombinálnak, azoknak rossz hír lehet, hogy egyrészt Lázár legendásan izgő-mozgó politikus, szeret nekimenni nagy rendszereknek, átalakítani olyan dolgokat, amikhez senki nem akart/mert hozzányúlni korábban. Másrészt nem úgy tűnik, hogy a köztársasági elnöki posztra valaha is túlságosan önálló embert akart volna a Fidesz, márpedig ha van fideszes, akiről elképzelhető, hogy ellentmond Orbánnak, az Lázár. És persze ne felejtsük el azt sem, hogy Lázár is volt politikai büntiben, miután Orbán egy időben veszélyesnek ítélte meg a privát hatalomépítéseit.
Lázár egyébként azon kevés kormánytagok egyike, aki posztolt a lemondás óta: ő a makói farsangi bálon töltötte a szombat estét, erről számolt be Facebook-oldalán:
Varga Zs. András
Ha gondolatkísérlet szintjén visszakanyarodunk a jogtudós államfő forgatókönyvéhez, akkor nem árt olyat találni, aki azért mégiscsak NER-esnek nevezhető, és nem fog Orbán ellen menni. Varga Zs. András mindkét szempontból stimmel. A kinevezésével talán kicsit el lehetne csendesíteni a bírósági berkeken belül zajló vitákat, és Brüsszel felé is fel lehet mutatni valamit, hiszen ahogy egy hónappal ezelőtt írtuk, "ha Varga Zs. András kúriai elnök bármilyen módon aláássa az igazságügyi reform elért eredményeit, az jó eséllyel veszélyezteti a kohéziós pénzek további folyósítását".
Újabb női politikai jelölt
Nagy téteket nem raknánk rá, hogy Novák-Varga páros lemondása után újra hasonló vonalon gondolkodna a Fidesz, de végül is abban is lehet akár logika. A családbarát vonal, a jó zsaru anyakarakter mint politikai termék nem volt rossz irány, a nemzetközi színtéren sokszor jól jött, hogy Magyarországról egy fontos ember kimondta, hogy az oroszok háborúznak, a svéd NATO-csatlakozást pedig alá kellene már írni.
Ha ez az irány, akkor viszont nem lesz könnyű elővenni valakit, a kormányban ugyanis nincsen most női miniszter, a legismertebb név a Fidesz közeléből talán a kormányszóvivő Szentkirályi Alexandráé, akinek egyébként pont a kutatók által mért Szalay-Bobrovniczky Kristóf a férje.
Szentkirályi egyben kormánybiztos is, rajta kívül még két nő kormánybiztos van, Szabó Tünde és Czunyiné Bertalan Judit. Bár sok realitása valószínűleg nincs az ő elnökjelölésüknek, azért emlékezzünk meg arról, hogy Czunyinét Orbán Viktor többször is megnevezte, mint a politikában helyt álló kevés nő egyike. Például 2015-ben, vagy 2018-ban.
Megint sportoló?
A sportfanatikus Orbán Viktor szereti a politikába átemelni a sikeres és kedvelt sportolókat. A már említett Schmitt Pál és Szabó Tünde mellett emlékezhetünk Borkai Zsoltra, ő persze nyilván kizárt, hogy elnök lesz, aztán az akksigyár miatt politikailag bajban lévő Göd polgármesteri posztjára Kammerer Zoltán kajakos olimpikont rántották be, Vári Attila exvízilabdázót Pécsen indították, Bartók Csaba kézilabdázót Szegeden. Gyurta Dániel volt úszó miniszteri főtanácsadó, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, és a sor még folytatható kevéssé ismert exsportolókkal.
Konkrét tippünk sajnos nincsen arra, hogy ki lehet jelölt, ha a Fidesz ezt az utat választja, mindenesetre vakon azt mondanánk, hogy a nemzet egységét például a Kemény Dénes-féle háromszoros olimpiai bajnok vízilabdacsapat jól képviselné.
Meglepetésjelölt
Ha a múltból indulunk ki, nagy eséllyel a fenti jelöltek egyike sem lesz befutó, hiszen fogalmunk sincs, mi zajlik éppen a Fidesz válságértekezletein, de még az irányt sem tudjuk, hogy mit akar kezdeni a poszttal Orbán, akiről egyébként néhány évente felröppen az a pletyka, hogy ő maga is szívesen menne nyugdíjba a Sándor palotából.
Nyitóképünk: Készülődés Áder János államfői beiktatására a Sándor-palotánál. Fotó: Túry Gergely
