Az Alkotmánybíróság elutasította a Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) oktatói, PhD-hallgatói, hallgatói és a Hallgatói Önkormányzat panaszát az intézmény átalakításával kapcsolatban.

A beadvány leírja: bár az intézmény vezetői minisztériumi felhívásra elkészítették az új alapító okirat és a szervezeti és működési szabályzat tervezetét, az SZFE-ről szóló törvénnyel létrehozott alapítvány 2020. augusztus 27-én az egyetemnek egy előzetes egyeztetés nélküli, a kuratórium által aláírt alapító okiratot és szervezeti és működési szabályzatot küldött, amely a szenátus jogkörének teljes elvonását tartalmazta. Aztán egy újabb szabályzatban további, az egyetemi autonómiát sértő rendelkezéseket találtak. Azt állítják, hogy a modellváltás kapcsán az egyetem nem vált magánegyetemmé. Álláspontjuk szerint az alapítványt a kormány hozza létre, a kuratóriumot a miniszter jelöli ki és az alapítvány vagyonáról a kormány gondoskodik. Az egyetemi autonómia lényege a szervezetalakítási, működési és gazdálkodási önállóság az állammal szemben, de az alapítvány létrehozásával nem szűnt meg az indítványozók szerint az állami kontroll, sőt szorosabb lett.

A panaszosok azt is leírták: szerintük az egyetemi autonómia csorbítására elsősorban nem szakmai okokból került sor, hanem vélt politikai vagy vallási meggyőződésük miatt. Az indítványozók önazonosságát, identitását, művészi világképét meghatározó lényegi tulajdonságuk miatti előítélet alapozta meg a megkülönböztetést, tehát az Alaptörvényben felsorolt védett tulajdonságok közül a „politikai vagy más vélemény”, azaz világnézetük alapján érte őket hátrányos megkülönböztetés.

Az Ab Horváth Attila vezette öt tagú tanácsát (az előadó maga Sulyok Tamás Ab-elnök volt) nem győzték meg. A testület, amely a 2020 októberében érkezett panaszt 2021 márciusában befogadta, de aztán több mint két és fél évig nem nyúlt hozzá, most döntött. Úgy látta, hogy a szerzők nem jelöltek meg olyan konkrét hátrányt, amely a diszkrimináció tilalmába ütközést megalapozná. „… az indítványban egyes személyek ellen irányuló vélt vagy valós politikai nézet, világnézeti kérdésekben a sajtóban megjelenő állásfoglalások és ezek jogi következményei egyedi jogviták útján rendes bírósági útra tartoznak, illetve ezek után egyedi alkotmányjogi panasz tárgyát képezhetik”.

Vagyis az öt alkotmánybíró lényegében azt mondja: az nem alkotmányossági kérdés, hogy az egyetem tanárait és diákjait gyalázták, az addigi intézményt hüllőkeltetőnek nevezték, az átszervezés bírálóit a keresztény és nemzeti kultúra ellenfeleinek, és nem is függ össze azzal a törvénnyel, amelynek a megsemmisítését kérik a beadvány írói. Vagyis mindenki perelje be magánemberként, aki őt sértegette, és csak akkor jöjjön az Alkotmánybírósághoz, ha a rendes bíróságok nem adnak neki igazat, ő pedig az ilyen ítéletet Alaptörvény-ellenesnek tartja.

Szó van a panaszban a kellő felkészülési idő hiányáról, de az Ab ezt se fogadta el. Az indítványozók szerint ez a kapkodás a demokratikus jogállammal ellenétes, amelynek kimondása pedig az Alaptörvény egyik legfontosabb pontja. De a testület szerint nem adtak elő olyan érvet, hogy a változás olyan hátrányt eredményezett volna számukra, amely nem engedhető meg egy demokratikus jogállamban. A felkészülési idő sem volt kirívóan rövid az indoklás szerint. „A működőképesség folyamatosan biztosított volt és az egyetem eleget tett a jogszabályváltozásból fakadó kötelezettségeinek, így bár kétségtelenül felmerült igazolható nehézség a jogszabály végrehajtását illetően, az nem volt teljesíthetetlen, a nehézségek ellenére sem.”

Az olvasónak végig az az érzése, hogy a panasz írói és az alkotmánybírák elbeszélnek egymás mellett. Az SZFE oktatói, PhD-hallgatói, hallgatói és a Hallgatói Önkormányzat nem igazán tudta pontos jogi formába önteni, hogy mit tartanak Alaptörvény-ellenesnek, illetve hogy mitől háborodtak fel annyira, hogy ott hagyták az egészet. Az alkotmánybírák pedig, akik állampolgárként, a médiát követő érdeklődőként bizonyára jól emlékeznek arra, hogy miről volt szó, úgy tesznek, mintha nem értenék – igaz, nem is ez a dolguk. Ők alkotmánysértést kerestek a hozzájuk érkezett panaszban, és nem találtak.

Az indoklásban írtak alapján az Ab a panaszt elutasította, az SZFE-törvényt nem semmisítette meg.