„Kevesebb beszédre és több hídfoglalásra érdemes számítani ősszel” – ígérte egy hónapja az Országos Közös Akarat (OKA) néven összeálló több, a korábbi oktatásügyi tüntetéseken jelenlévő szervezet, amelynek képviselői a szeptember elsejei tanévnyitó után, pénteken délután a Kossuth téren gyűltek össze, hogy az ígért „forró őszre” bemelegítsenek egy felkészítő demonstráción.

A Parlament előtti esemény tehát nem tüntetés. Még nem. Viszont az OKA színre lépésével ez, az Országos Tanévnyitóként hirdetett rendezvény előkészíti az őszre ígért tüntetéshullámot. Ez a szeptember 15-re, a demokrácia nemzetközi napjára meghirdetett nagy budapesti demonstrációval kezdődik, majd szeptember 22-én országos, több városban zajló tüntetéssorozattal folytatódik.

Matek-bármely szakos: az álláshirdetésekről is ordít, mekkora tanárhiánnyal indul a tanév

A kormány kommunikációs trükkökkel leplezi a pedagógushiányt, miközben az intézmények osztályok összevonásával és tanárok átvezénylésével enyhítenének a helyzeten. A státusztörvény végrehajtási rendelete legalább másfél nappal a tanévkezdés előtt végre megjelent, de sok pedagógus már ezt sem várta meg, inkább felmondott.

Az egyik szervező, az Egységes Diákfront képviselője a rendezvényen jelenlévő mintegy ezerfős tömeg előtt arról beszélt: "Hagyják békén a tanárainkat". Vagyis hagyják őket tanítani - üzente a kormányzatnak, amelyet számon is kért, mondván: egész országrészeket, azok diákjait hagyják leszakadni a jelenlegi oktatási rendszerben. Más felszólalók is élesen bírálták a kormányt - és nemcsak ezért, hanem például az egyre szaporodó, egyeztetés nélküli meglepetésszerű akkuipari beruházásokért is.

Egy másik felszólalásban már előkerültek a 2024-es, sőt a 2026-os választások is, mondván: meg kell addig ismertetni "az igazságot" az emberekkel. Egy, nyugdíj mellett tanító pedagógus a kompetenciamérések lesújtó eredményeit ismertetve arról beszélt, hogy eszerint a diákok 60 százalékának adott csak, olyat szakmát válasszon, amihez érzéke, kedve van, és csak ők lesznek képesek arra, hogy életük során szakmát is tudjanak váltani, újat tanulni.

A Civil Oktatási Platform nevében felszólaló Nahalka István pedig csalódottan arról beszélt, hogy szerinte ez a rendszer nem akar változtatni a jelenlegi oktatáspolitikán, mert a politika egésze ilyen, hogy ez a fajta kormányzati mentalitás van belekódolva. Ezért szerinte a jelenlegi rendszer politikája helyett a rendszert kell megváltoztatni, vagyis "új rendszerváltásra van szükség". Ennek érdekében kell szerinte folytatni a munkát, méghozzá "jobban, többen, eredményesebben".

Egy háromgyerekes szülő a színpadon arról beszélt, hogy egyik gyereke sajátos nevelési igényű, autista, de vele nem tud például mit kezdeni az oktatási rendszer, "ezek a gyerekek idegen fogalomként" jelennek meg a rendszerben, pedig 150 ezer hasonló gyerek van az országban. De mások, a roma gyerekek, az ukrán menekült gyerekek sem kapják meg a kellő segítséget szerinte.

Felhangzik a korábbi tüntetésekről ismert "nincs tanár, nincs jövő" szlogen is, miközben egymást váltják a felszólalók a színpadon. Egyikük arról beszélt, hogy a romák szegregált oktatása nagyon is létező jelenség. Ezek a gyerekek súlyosan lemaradtak az oktatásban, ráadásul az elkülönítés bélyege megmarad rajtuk - mondta.

Hatalmas tapsot kapott az a diák, aki jelezte a színpadon, hogy ő a hiányszakmának számító matek-fizika szakos tanárnak tanul. Ő arról beszélt, hogy nem fogják feladni a tiltakozást, hiszen közös erővel lehet csak sikert elérni.

Egy oktató szerint nem elég beszélni a szakpolitikákról, hanem "erőt kell mutatni, és harcolni azért, amit el akarunk érni, kellemetlen tömeggé kell alakulnunk az utcákon, így kell fellépnünk, éljen bennetek a forradalmi láng". Úgy vélte, országos útlezáró akciókat kell szervezni, "hogy végre ne legyünk megkerülhetőek".

Egy másik pedagógus a Civil Bázis képviseletében pedig kifejtette: "most kell cselekedni, mert most veszik el a diákok szabad tanuláshoz való jogát, most nincsenek pedagógusaink, most van itt az idő".

Szóba került a színpadon a pedagógushiány is, és az, hogy egy alkalmas oktatási kormányzat nem a szőnyeg alá söpörné ezt a problémát, hanem azonnali intézkedésekkel igyekezne enyhíteni a helyzeten.

Egy szakszervezeti vezető pedig arról beszélt, hogy "szorít a cipő", és ez nemcsak az oktatási területen, hanem a munka világában máshol is érzékelhető. Szerinte alap, hogy "senki feje fölött ne dönthessenek úgy, hogy nincs benne szava", és jelezte, hogy ő nem sorolja ide a látszategyeztetéseket, vagy éppen a köz nélküli közmeghallgatásokat. Ekkor felzúgott az "Orbán takarodj!"

Tarnai Katalin, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökségi tagja nem sok reményt lát arra, hogy a kormányzattal közösen találjanak megoldásokat. Szerinte fontos, hogy megalakult az Országos Közös Akarat, mert csak együtt lehet erőt mutatni.

Az OKA alapítói nevében Kiss Gergő, az Egységes Diákfront elnökségi tagja magyarázta el ezután, mi is ez az új ernyőszervezet. Szerinte közösség, szolidaritás és erő. Olyan erő, amely a következő hónapokban egységesen igyekszik elérni a céljait, megmutatva az "erőszakos kormányzásnak", hogy van erő rajta kívül is.

A színpadon lejátszottak és Orbán Viktornak küldtek egy videót. Ebben a kormányfőt szeptember 15.-ére a Clark Ádám térre invitálta az OKA, hogy párbeszédet kezdjenek végre vele, "amire eddig nem volt mód". A videóban elhangzott: a fiatalok féltik a jövőjüket, a pedagógusokat és aggódnak a kritikai gondolkodás elfojtásáért. A videóban olyan követelések jelentek meg, mint a pedagógusok azonnali, 50 százalékos béremelése, a sztrájkjog biztosítása, új nemzeti alaptanterv és a státusztörvény eltörlése. "Elegünk van. Önt várjuk, nem mást, mert nekünk az oktatás tényleg nemzeti ügy" – zárult a videó.

Az Iványi Gábor-féle Wesley János főiskola egyik oktatója arról beszélt, hogy a kormányzat nem támogatja őket, inkább sanyargatja, a dolgozóik fizetését 3 hónapja nem utalja az oktatási kormányzat, így adományokból tudják csak fenntartani magukat.

Az OKA úgy tervezi, hogy az őszi demonstrációkat az oktatás kérdésével indítják, de az egészségügyi, a szociális, a kulturális, a közszférában dolgozók, a kis és középvállalkozók és a közlekedésben dolgozók problémáival is kívánnak majd foglalkozni. Első körben ez a négypontos követeléslistájuk:

• azonnali, 50 százalékos pedagógus-béremelés,
• a sztrájkjog alapjoggá minősítése,
• új, esélyteremtő Nemzeti Alaptanterv írása,
• a pedagógus életpályamodell, vagyis a „bosszútörvényt” eltörlése

Az OKA – és az abban legmarkánsabban résztvevő Egységes Diákfront, a Civil Bázis és a PDSZ – a szeptember elsejei felkészítő demonstráción alternatív parlamenti ülést is tart. Ezzel az a céljuk, hogy a képzeletbeli parlamenti patkóba beülők – civilek, szakszervezetek, iskolák és szakemberek – megmutassák, hogyan képzelik el a demokráciát, a valós párbeszédet például az oktatásügyről.

 

Ennyi volt, tovább nem bírják - a státusztörvény miatt távozó tanárok sírva mesélik el történetüket

Elhivatott és tehetséges tanárok pályáját törte ketté a státusztörvény. László, Mónika és Éva könnyeikkel küzdve mesélték el, milyen nehéz volt meghozniuk azt a döntést, hogy ebben az oktatási rendszerben nem tanítanak tovább. Most mindhárman azon vannak, hogy feldolgozzák hivatásuk elvesztését, és új munkát találjanak maguknak.

Ami a „forró őszt” és a készülő tüntetéshullámot illeti, a szervezők és a résztvevők előre közölték: nem félnek kiállni magukért és másokért. Pedig nem mindig marad retorzió, következmények nélkül egy-egy hasonló demonstráció. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az elmúlt hetekben a rendőrség negyven olyan diákot idézett be, akik részt vettek a tavaszi diáktüntetéseken:

Sorra kapják a rendőrségi idézéseket a tavaszi diáktüntetések résztvevői

A legtöbb eljárást garázdaság és hivatalos személy elleni erőszak miatt indította a rendőrség a diákok ellen.

A tanévnyitásra készülve a hvg.hu közéleti podcastja, a Fülke a legégetőbb kérdéseket járta körbe: hány tanár adhatta be a lemondását, és mekkora szaktanárhiánnyal indul az év? Maradt-e eszköze a pedagógusoknak a kormányzattal szemben, van-e még értelme tüntetni, tiltakozni? Milyen hatással van az oktatás elhanyagolása és a tanárok megbecsülésének hiánya? Friss adásunk itt érhető el:

Fülke: "A gyereknek nem lesz biológiatanára attól, hogy Gulyás szerint átlagban jók vagyunk"

Hány tanár adhatta be végül a lemondását, és mekkora szaktanárhiánnyal indul az év? Maradt-e bármilyen eszköze a pedagógusoknak a Belügyminisztériummal szemben, van-e még értelme tüntetni, tiltakozni? Milyen hatással van az oktatás elhanyagolása és a tanárok meg nem becsülése az oktatás minőségére, és mit tehet, aki jobbat akar a gyerekének?

Az ország egyik legerősebbjének számító budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium, ahonnan az előző tanévben több tüntető tanárt is elbocsátott a tankerület, most azzal nyitotta a 2023/24-es tanévet, hogy kikiáltotta a „Vörösmarty Szellemi Köztársaságot”. Egy csepeli gimnáziumban viszont Orbán Viktor mondatait rakták ki a falra, mint "Magyarország hét törvényét". A tanévnyitásra időzítve a hvg360-on pedig azt is összeszedtük, mit érdemes tudni a státusztörvényről:

Státusztörvény: a magasabb tanári bérek csak ködös ígéretek

A pedagógusok munkaviszonyát meghatározó törvény a kormány szerint több bért, több szabadságot jelent. Valójában leginkább a tanárhiányt elfedő jogszabályról van szó.