A “nyugatosodás”, az európai keresztény államalapítás ünnepén többségében nem “nyugatos”, hanem keleti, sőt putyinista, zömmel nem keresztény, hanem muszlim és bizánci ortodox autokraták adták egymásnak a kilincset, meg egy sor olyan, bukott politikus, aki éppen a vádlottak padjára készül. Közös bennük, hogy Orbán Viktoron kívül Európában nem nagyon kíváncsiak rájuk senki. Ha igaz, a nagyobb baj az, hogy a magyar miniszterelnök szerint már csak ők “Magyarország barátai”.
Orbán Viktor stábja egymás után posztolja a Facebookra hétvégi budapesti “csúcstalálkozói” emlékeit: közös fotókat leváltott, vád alá helyezett nyugati politikusokkal, hivatalban lévő, EU-n kívüli államfőkkel, továbbá keleti, putyinista, autoriter vezetőkkel. Az augusztus 20-ára időzített találkozóktól gazdasági előnyöket remél az Orbán-kormány, eközben azonban a Szijjártó Pétert külügyminiszter szerint is “diplomáciai csúcsüzem” egyben egy szomorú lista is arról, hogy
a legjelentősebb állami ünnepen Magyarországnak olyan “barátai” vannak, akiknek vagy fizetünk valamiért, vagy Orbánhoz hasonló illiberálisok, illetve már súlytalanok, és nyugati politikus nem szívesen áll szóba velük.
Tíz éve csodálja Erdogan módszerét Orbán
A legfontosabb vendég kétségkívül Recep Tayyip Erdogan török elnök volt, aki annyiban kilóg a sorból, hogy rá mások is kíváncsiak, sőt a májusban újraválasztott államfő augusztus 20-i budapesti látogatása Erdogan nemzetközi politikai turnéjának nyitánya volt. Annyiban viszont nagyon hasonlít a névsor más szereplőihez, hogy igazi illiberális politikus, aki autokratikus hatalomépítéssel gyűri maga alá országában a demokráciát.
Orbán a vasárnapi ünnepet záró illiberál bulin a magyar nyelv betiltásáról panaszkodott Erdogannak
A török államfő rezzenéstelen arccal hallgatta jövendőbeli stratégiai partnerének gondolatait.
Fontos találkozó Erdogan elnökkel. Energia, kereskedelem, biztonság. Magyarország és Törökország stratégiai partnerek.”
– írta ki a Facebookra Orbán, kettejük közös képe mellé. Az, hogy a találkozó valóban barátinak tűnik, nem meglepő azután, hogy Orbán Viktor már régóta tekint barátjaként a török vezetőre. Sőt csodálattal beszélt róla már 10 éve is, amikor – még miniszterelnökként – járt Budapesten. A magyar kormányfő 2013-ban így dicsérte Erdogant:
Ennek az évtizednek az egyik kiemelkedő politikai vezetőjét köszönthetjük Magyarországon. Kevés olyan vezető van ma a világon, aki olyan átalakításokat hajtott végre a hazájában, mint a mai vendégünk, mi pedig elismeréssel figyeljük ennek az átalakításnak az eredményeit.”
Erdogan, akit egy évvel később választottak elnökké, azóta még komolyabb átalakításokat hajtott végre Törökországban. Sokat is bírálják otthon és külföldön a diktatórikus rezsim kiépítése, a jogállami alapelvek, az emberi jogok megsértése, a sajtószabadság felszámolása miatt. Pontosabban otthon kevésbé, mivel a 2016-os puccskísérlet után több ezer katonatisztet, aktivistát és ellenzéki politikust börtönöztek be, és Erdogan bírálói, kihívói ellen azóta is keményen fellép a hatalom.
Parászka Boróka: A kisfiú
Orbán Viktor keresi az aktuális világpolitikai nagyfiút, akivel jóban lehet. Erről szól Erdogan augusztus 20-i meghívása.
Sőt, ha igazak a hírek, akkor külföldön sem tolerálják a bírálatát. A hírek szerint ugyanis Erdogan testőrnek tűnő szimpatizánsai bántalmazhattak egy magyar férfit, miután az bemutatott az elnöknek, végül a TEK-esek és a rendőrök menekítették ki. Erdogan testőrei, “bajuszosai” egyébként korábban Washingtonban húzták fel magukat annyira egy tüntetőn, hogy agyba-főbe rugdosták, és még Erdogan háborodott fel, amikor vádat emeltek ellenük.
A hazai ellenzéki pártok közül a Momentum is erős jelzést küldött a török elnöknek. Az Alagút fölé kifeszített molinóval tiltakoztak a látogatása ellen, mondván: szégyen, hogy Orbán egy keleti diktátorhoz dörgölőzik legnagyobb nemzeti ünnepünkön. Amúgy, amíg Erdogan Orbánnal egyeztetett például a svéd NATO-csatlakozásról, az MVM vett 275 millió köbméter gázt a törököktől.
A következő orosz trójai faló is itt járt
Éppen fordított a helyzet az augusztus 20-i nemzeti ünnepre és az atlétikai vb-re érkező Alekszandar Vucsiccsal, ugyanis míg Erdogantól Orbán igyekezett tanulni, addig Orbántól Vucsics. Annyira, hogy a szerb elnök az orbáni illiberalizmus éltanulója lett az utóbbi években. Vucsics látogatása pedig szintén gazdasági jelentőségű volt, mert mint azzal Szijjártó Péter el is dicsekedett, Szerbián keresztül érkezhet több orosz gáz Magyarországra.
Vucsics illiberális demokráciája veszélyt jelent nemcsak Szerbiára, de az egész Balkánra – erre hívta fel a figyelmet a New York Times nemrég. Sokak szerint Moszkva arra használja fel Vucsicsot, hogy destabilizálja a Balkánt, és megossza a Nyugat figyelmét. Majda Ruge, az Európa Tanács Balkán-szakértője pedig a CNN-nek arról beszélt, hogy Vucsics, ha bekerülne az Európai Unióba, akkor éppoly problematikus figura lehetne ott, mint Orbán:
Ha valamilyen csoda folytán Szerbia bejutna az Európai Unióba, akkor ugyanúgy Oroszország trójai falova lenne, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök.”
„Vucsics szerb elnök éppúgy Putyin trójai falova lenne az EU-ban, mint Orbán Viktor "
Milyen lenne Szerbia az EU-ban? - elmélkedett a Der Spiegel.
Putyin “boszniai gyújtogatóinak” találkozója
Ha már a Balkán, augusztus 20-án Budapesten járt Orbán Viktor meghívására Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke is. Kettejük kapcsolata szintén barátinak mondható, olyannyira, hogy a nyugati sajtó nem is emlegeti őket másként, mint “Dodik és Orbán, Putyin boszniai gyújtogatói”. Nemrég, júniusban is találkoztak, egy nappal azután, hogy a Szerb Köztársaság bejelentette: semmibe veszi a boszniai háborút lezáró daytoni szerződés egy részét.
Érdekesség, hogy mikor augusztusban vádat emelt Dodik ellen a bosznia-hercegovinai szövetségi ügyészség, mert a politikus nem hajlandó figyelembe venni az ENSZ főképviselőjének döntéseit, Szijjártó Péter harcias hangon védte meg őt. Állítólag Magyarország nem avatkozik bele más államok belügyeibe, ám az biztos, hogy a kormány nemrég mentőövet dobott fél Boszniának:
Az Orbán-kormány pikáns ügyleteket bonyolít a Balkánon
A NATO-ellenes, elszakadáspárti vezetésű boszniai szerb államalakulat rövid időn belül 100 millió euró támogatást és 110 millió euró hitelt kapott a magyar államtól rendkívül alacsony kamatra. E pénzek nélkül már jövőre nagy bajban lennének. Eközben az OTP helyi leánya 50 millió eurós hitelt nyújt a montenegrói kormánynak.
Bukott kormányfők és megvádolt kancellár
Tavaly áprilisban itthon választást nyert ugyan Orbán Viktor, de elemzők szerint abban a hónapban egy másikat elveszített, mivel a magyar miniszterelnök számára is súlyos politikai kudarc, hogy barátja, a most augusztus 20-án szintén Budapestre hívott Janez Jansa miniszterelnök elveszítette a választásokat Szlovéniában. A szélsőjobboldali populista Jansa veresége miatt a NER komoly bizniszektől is eleshet a balkáni országban.
Egy másik vesztes politikus, Andrej Babis volt cseh miniszterelnök is eleget tett Orbán meghívásának, és a “diplomáciai csúcs“ budapesti vendége volt. A populista Babis ráadásul nemcsak kormányfőként bukott politikus 2021 óta, hanem államfőjelöltként is kudarcot vallott idén év elején, hiszen januárban legyőzték őt. Vagyis Magyarország nemzeti ünnepén V4-es szövetségesünket az ott ellenzékbe szorult Babis képviselte, nem pedig Petr Pavel új cseh elnök. Ez persze aligha meglepő azután, hogy Pavel éppen Orbán politikája miatt inkább otthagyná a visegrádi csoportot.
Kipcsakoskodás, putyinista páholy, bukott politikusok, gondterhelt rokonok: képeink az atlétikai vb VIP-részlegéből
Jó ideje nem látott régi ismerősök is feltűnnek, miközben Tiborcz István napszemüveg mögé rejti a gondterheltségét.
Jansához és Babishoz hasonlóan éppen politikai karrierjének árnyoldalán tartózkodik Orbán másik vendége, Sebastian Kurz is. Sőt, a volt osztrák kancellár ellen nemrég vádat is emeltek hamis tanúzás miatt. Azt is felhozzák ellene, hogy pártelnökké választása érdekében 2016-ban állítólag közpénzből fizetett népszerűségét növelő sajtómegjelenéseket és közvélemény-kutatásokat kozmetikázott.
Sebastian Kurz amúgy 2021 végén teljesen visszavonult a politikától, két évvel az Ibiza-ügy kirobbanása után a párt körüli korrupciós nyomozások közepette, valamint a koalíciós kormány felbomlásakor lemondott tisztségéről. Kurz annak idején üstökösként robbant be Ausztria politikai életébe, ám felemelkedésénél csak a bukása volt gyorsabb és látványosabb.
Üzbég, azeri, tatár és kirgiz elnök, szevasztok!
Az augusztus 20-i, a Karmelitában megtartott diplomáciai csúcs további fontos szereplői voltak még az olyan keleti, putyinista, autoriter szellemiségű országok vezetői, akiknek többségétől az Orbán-kabinet valamilyen energiapolitikai előnyre számíthat. Itt volt például Türkmenisztán államfője, Serdar Berdimuhamedow, aki azért is fontos Magyarországnak, mert mint Szijjártó Péter nemrég megfejtette, sok a közös bennünk, így például
Türkmenisztán és Magyarország is a béke pártján áll, tovább erősítjük a globális béketábor hangját.”
A látogatás viszonzás is lehet, hiszen néhány hónapja a magyar miniszterelnök vendégeskedett Türkmenisztánban, ahol arról beszélt: „szükségünk van arra, hogy Közép-Ázsiából energia érkezzen Európába”. Serdar Berdimuhamedow amúgy tavaly lett elnök, előtte az apja volt 16 évig a vezető, vele is nagyon jóban volt Orbán.
"Türkmenisztán elnöke Magyarország nemzeti ünnepén gratulált és sok boldogságot kívánt a magyar népnek"
Energiabiztonsági kérdésekről tárgyalt Orbán Viktor a türkmén diktátorral.
Miután Orbán Viktor szerint Magyarország az egyetlen Európában megmaradt keleti nép, aligha meglepő, hogy egy sor olyan állam vezetőjét meghívta, amelyek a Türk Államok Szervezetének tagjai. Például Savkat Mirzijojev elnököt is, aki Üzbegisztán államfője, ahol tavaly ősszel járt is a magyar miniszterelnök, hogy a krumpliügyi együttműködést erősítse. Üzbegisztánban egyébként áprilisban fogadtak el egy alkotmánymódosítást, amely alapján Mirzijojev 2040-ig hivatalban maradhatna.
De itt volt Ilham Aliyev is, aki Azerbajdzsán elnöke, ahová a Hell 211 millió dolláros beruházást visz, és ahonnét a magyar MVM 100 millió köbméter gázt hozat Magyarországra. Aliyev azeri elnök amúgy nemrég, januárban járt hazánkban, amikor is Orbán kifejtette, hogy bár "nekünk eddig is barátunk volt" Azerbajdzsán, most, hogy szükség van az orosztól eltérő energiahordozókra, pláne.
EP-jelentés: Oroszország közép-ázsiai szövetségesei gúnyt űznek a szankciókból
Virágzik az orosz kereskedelem Örményországgal, Kirgizisztánnal, Üzbegisztánnal és Kazahsztánnal, olyan anyagokat, félvezetőket importál tőlük Moszkva, amelyek nélkülözhetetlenek a háborúhoz. De ide tartozik az urán is.
Itt volt Szadir Zsaparov kirgiz elnök is, akinek országában nemrég korrupciós vád miatt letartóztatták Temirbek Erkinovot, a Magyar–Kirgiz Fejlesztési Alap igazgatótanácsának elnökét. Rustam Minnikhano, a Tatár Köztársaság elnöke is meghívást kapott Orbántól, ő azért is érdekes, mert az ukrajnai orosz invázióra válaszul Kanada és az Egyesült Államok is szankciós listára tette. Amerikai vagyonát befagyasztották, mert a harci gépeket is gyártó orosz állami Tupoljev cég egyik vezető tisztségviselője, aki ráadásul Washington szerint nyilvánosan támogatta az orosz agressziót.
Szintén Budapesten töltötte augusztus 20-át Tamím bin Hamad ál-Száni katari emír. Katar amiatt is érdekes, mert a magyar állam arab befektetőkkel társulva venné meg a Budapest Airportot. Nagy Márton miniszter korábban katari befektetőket emlegetett, és Orbán is arról beszélt, hogy „szívesen látnánk őket" társbefektetőként. Amúgy ő nemrég járt Katarban, hogy a békét hirdesse és Brüsszelt szidja – utóbbi rész érdekessége, hogy a brüsszeli korrupciós botrány egyik főszereplője Katar.
Ilyen Orbánék diplomáciai csúcsüzeme: illiberális világtalálkozó Budapesten
Egy teljes illiberális internacionálét gyűjtött maga köré a hét végén Orbán Viktor miniszterelnök és külügyminisztere, Szijjártó Péter: Magyarországon járt a türk világ szinte valamennyi - demokratikusnak még a legjobb szándékkal sem nevezhető - országának vezetője, a szomszédos országokból pedig azok a bukott volt kormányfők jöttek el, akiknek politikájából nem kértek az ottani választók.
Az augusztus 20-i ünnepségek VIP-vendéglistáján volt még a kopt pápa is. A fentebb felsorolt vendégek közül II. Tavadrosz töltötte talán Budapesten a legtöbb időt, hiszen a magyar kormány meghívására négynapos látogatásra érkezett. Vasárnap részt vett a Szent István-bazilika előtt az ünnepi szentmisén, hétfőn pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszdoktorává is avatták.
Színes fényektől egy óriási keresztig - ilyen volt "Európa legnagyobb tűzijátéka"
Fotoriporterünk, Kriza Márton képeivel mutatjuk be a 2023-as augusztus 20-i tűzijátékot, amelyet legfeljebb halk ellenzéki morgás zavart meg, viharveszély nem.
