Emellett félmilliárd forintot adott a kormány a doktori képzés ösztönzésére.
A szerda este megjelent kormányhatározat arról szól, hogy „a működési támogatáson felüli, eredményalapú támogatást” is kapjon a korábbi akadémiai kutatóintézet-hálózat. Összegről nincs szó, viszont Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt a feladatot kapta, hogy ezt próbálja meg beilleszteni a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Plusz nevű európai uniós keretbe, és „vizsgálja meg a szükséges források rendelkezésre bocsátásának feltételeit”. A kutatóközpontok, intézetek működési kiadásaira a még el nem fogadott 2024-es költségvetés egyébként 52 milliárd forintot szán, nagyjából ugyanannyit, mint az idei.
A határozat még Eötvös Loránd Kutatási Hálózatról szól, mert bár a Magyar Közlönynek ugyanebben a szerdai számában hirdették ki azt a törvényt, amely az elnevezést Magyar Kutatási Hálózatra változtatja, annak ez a pontja csak szeptember 1-től hatályos.
Eötvös Loránd kegyvesztett lett, már nem viselhetik nevét az Akadémiától elvett kutatóhálózatok
A Törvényalkotási Bizottság nem indokolta meg döntését.
A kormány másik döntése „a doktori képzésben részt vevő hallgatóvá válás elősegítése érdekében” 50 százalékos kiegészítő támogatást ad azoknak a felsőoktatási intézményeknek, amelyek átvállalják a doktoranduszok megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékát (a törvény szerint a minimálbér alapul vételével számított 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésével lehet a tanulmányok idejére legfeljebb öt évi szolgálati időt szerezni), és azoknak a munkáltatóknak, akik tanulmányi szerződés keretében átvállalják az önköltséges doktori képzésben részt vevő dolgozójuk képzésének díját.
Erre a kormány a jövő évtől kezdve évi 500 millió forintot utalt ki. Ennek „rendelkezésre állásáról” a felsőoktatást és a tudományos kutatást is felügyelő Csák János miniszternek kell „gondoskodnia”.
