A hétfő este megjelent kormányhatározat ismét belenyúlt a költségvetésbe, ami szinte hetenként fordul elő. Ezúttal összesen 90 milliárd forintot mozgattak meg.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium működési kiadásokra 6,4 milliárd forint pluszkeretet kap az Energiaügyi Minisztérium energia- és klímapolitikai modernizációs rendszerre szánt keretéből elvéve.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda további 210 milliót költhet kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium ennyivel kevesebbet fordíthat a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok forrásjuttatásaira.

Az országgyűlés hivatala újabb 15 millliárdot kap az Országház és a Kossuth Lajos tér fejlesztéséért felelős Steindl Imre program támogatására. Emellett az államháztartási törvényt egy rendelettel módosítva arról is döntöttek, hogy a hivatal a téren álló Igazságügyi Palota (a volt Néprajzi Múzeum) és az Agrárminisztérium épületének rekonstrukciójára 2024–2027-ben 112 milliárd forint összegben vállalhat kötelezettséget.

A Központi Maradványelszámolási Alapból kivett 49 milliárd forintból a legnagyobb tétel, 26 milliárd a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak és a Magyar Államkincstárnak jut dologi kiadásokra és beruházásokra.

1153 milliárd forintot vettek ki eddig a Rezsivédelmi Alapból, mutatjuk, mire ment el a pénz

Eddig nyolcszor nyúlt bele a kormány a Rezsivédelmi Alapba, az ott félretett pénz majdnem felét költötték el. A legtöbbet nem meglepő módon az energiacégeknek adták, de jutott azért pénz sporttámogatásra, a rendőrségnek, a NAV-nak, vagy épp a Petőfi Irodalmi Múzeumnak is. Összesítettük, mire költöttek eddig az alapból.

Ismét pénzt utaltak ki a Rezsivédelmi Alapból, amelyről éppen hétfőn írta meg a hvg.hu, hogy addig nyolcszor nyúlt bele a kormány, az ott félretett pénz majdnem felét, 1153 milliárdot költötték el. Most 9,6 milliárd forintot adtak belőle központi költségvetési szervek kompenzációja címen, feltehetően energiaszámlák kifizetésére főleg a bíróságoknak, az ügyészségnek és az Eötvös Loránd Kutatói Hálózatnak.

Ezen kívül a kormány az áfatörvényt is rendelettel módosította: 27 százalékról 5 százalékra csökkentette „a ’hop on hop off’ jellegű menetrend szerinti buszos városnéző turisztikai szolgáltatás” áfáját azoknak a cégeknek, amelyeknél kizárólag elektronikusan lehet fizetni, viszont kiterjesztette rájuk a turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettségét.