Finnország NATO-tag lesz, de nem lehet felhőtlen az öröm: a magyar kormány 10 hónapig szívatta Helsinkit, Stockholm pedig fel sem lélegezhet még. De milyen hatással volt ez Magyarország megítélésére? Mit szóltak Hende Csaba ambiciózus utazásához? És milyen helyzetben van a finn politika NATO-csatlakozás közben, választások előtt? Ezekről beszélt a Fülkében Annastiina Kallius finn antropológus, aki 10 évet élt és kutatott Magyarországon.
Múlt héten a magyar kormány bejelentette, megszavazza Finnország NATO-csatlakozását a parlamentben, Svédországot azonban leválasztotta a közös ügyről – csakúgy, mint Törökország.
Ez azt jelenti, hogy a finnek lezárhatják ezt a tíz hónaposra nyúlt epizódot? A Fülke mai adásában Annastiina Kallius, a Helsinki Egyetem finn antropológus kutatója a vendégünk, aki 10 évet élt és kutatott Budapesten és Pécsen: a szakember magyarul mesél Nagy Iván Lászlónak arról, hogyan értékelik a magyar időhúzást és az orbáni „békepolitikát” Finnországban, mit hozhat a közelgő parlamenti választás, és külföldi, de egyben szakértői szemszögből mondja el, mi teszi különlegesen fogékonnyá a magyar társadalmat a Fidesz politikájára.
- 0:45: Mit szóltak Finnországban a magyar kormány tíz hónapos időhúzásához a NATO-csatlakozással kapcsolatban?
- 2:43: Mit szól ahhoz a finn közvélemény, hogy mindeddig együtt kezelték a tagságot a svédekkel, de most, hogy zöld lámpát kaptak, külön, nélkülük lépnek be? Elvárható lett volna-e a szolidaritás?
- 4:57: Hogyan fogadták Finnországban a Hende Csaba vezette magyar parlamenti delegációt? Vitarendező nemzeti politikushősként vagy bohócként?
- 8:08: Finnországban április elején választás jön: mik a fő kampányüzenetek? Mi érdekli most az embereket?
- 10:37: Mennyire fontos téma a NATO-tagság a finn mindennapokban? Van valós félelemérzet egy esetleges orosz katonai támadással kapcsolatban?
- 13:11: Károsította-e az elmúlt tíz hónap a magyar–finn kétoldalú kapcsolatokat?
- 14:44: Mennyire egységes a finn társadalom Ukrajna mögött? Nem jelent meg a Magyarországon jól ismert „békenarratíva”, ami például Németországban igen?
- 15:35: Hogyan volt Finnország „békepárti” a múltban – és hogyan tanult belőle?
- 16:59: Mennyire elégedett Finnország Sanna Marinnal? Milyen esélyekkel indul áprilisban?
- 20:43: Antropológus szemmel melyek azok a társadalmi adottságok, amelyek kódolják, hogy Orbán Viktor mellett kitartson Magyarország a teljes nemzetközi elszigetelődés ellenére is?
- 23:30: És hogyan változtatta meg ezt a társadalmat a NER?