A törvényhozásnak, államigazgatásnak évtizedek óta fejfájást okozó nyelvtani vita is előkerül Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester Fudan Egyetem elleni helyi népszavazási kezdeményezésének most már az Alkotmánybíróség elé kerülő engedélyeztetési ügyében.
Benyújtotta panaszát az Alkotmánybírósághoz (Ab) Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester a IX. kerületbe tervezett kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának beruházását akadályozni kívánó népszavazási kezdeményezése ügyében – értesült a hvg.hu. Vagyis, miként azt a referendumot kezdeményező önkormányzati tagok nevében Baranyi előre jelezte,
ezzel az Alkotmánybíróságon folytatódik a vita arról: lehet-e helyi népszavazást rendezni a Fudan-beruházás ellen?
A referendum kérdése azért kerül az Ab elé, mert a kezdeményezőknek ez az utolsó esélye, hogy jogilag megtámadják a Fővárosi Törvényszék tavaly decemberi döntését, amely ellehetetleníti a kormány által tervezett Fudan Egyetemet blokkolni kívánó népszavazást.
Baranyi Krisztina az Alkotmánybíróságon próbálja megmenteni a Fudan-népszavazást
Az utolsó esélyt megragadva, az Alkotmánybíróságon támadja meg Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester a bírósági döntést, ami most akadályozza a Fudan-beruházás elleni helyi népszavazást. Január végére eldől, lehet-e referendum. Orbán Viktor szerint az egyetem ügye "napirenden van". Vitatja a bíróság érvelését Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, ezért az utolsó jogi lehetőséget is kihasználva az Alkotmánybírósághoz nyújt be alkotmányjogi panaszt.
A hvg.hu írta meg, hogy a bíróság három magánszemély felülvizsgálati kérelmét vizsgálva döntött a népszavazási kezdeményezésről és úgy találta, hogy az előzőleg a helyi választási bizottság által már jóváhagyott népszavazási kérdés mégsem eléggé egyértelmű, így a bíróság megváltoztatta a döntést, és megtagadta a referendum kérdésének hitelesítését.
Az elkaszált kérdés arra irányul, hogy önkormányzati terület ne kerüljön se az állam, se az egyelőre még nem is létező Fudan Egyetem fenntartására létrehozott Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány tulajdonába vagy használatába. A Baranyi és a helyi képviselők által benyújtott kérdés így hangzott:
- Egyetért azzal, hogy Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata a 2021. évi LXXXI. Tv. (Fudan tv.) 3. §-ában meghatározott cél megvalósulásához az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat se tulajdonba, se használatba ne adja át a Magyar Államnak, illetve a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványnak?
Ezt a kérdést hagyta jóvá a helyi választási bizottság, de ezt felülbírálta a bíróság, mondván: a kérdés nem felel meg a megkövetelt egyértelműségi feltételeknek, mert „az átlagos tájékozottságú választópolgár a kérdés alapos szövegértelmezésével sem juthat egyértelmű következtetésre sem annak tartalmát, sem pedig az általa adott válasz lehetséges következményeit illetően sem".
Elkaszálta a bíróság Baranyi Krisztina előzőleg jóváhagyott népszavazási kérdését a Fudan-ügyben
Megváltoztatta a választási bizottság jóváhagyó döntését és megtagadta a Fővárosi Törvényszék a Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester által a Fudan-ügyben kezdeményezett helyi népszavazás kérdésének hitelesítését. Az utolsó szót az Alkotmánybíróság mondhatja ki az ügyben.
Mint az Baranyiék ügyvédje által az Ab-hoz az igazgatási szünet lejártával nemrég benyújtott alkotmányjogi panaszból kiderül, a Fővárosi Törvényszék főleg a fenti kérdésben szereplő konkrét jogszabályi hivatkozás, valamint az „illetve” kötőszó egyértelműségét vitatta döntésében.
Az alkotmányjogi panasz szerint az indítványozók álláspontja viszont az, hogy a kérdésben a törvényre vonatkozó hivatkozás „nem okoz értelmezési nehézséget, hiszen annak alapján mind a törvény maga, mind pedig annak a Fudan Hungary Egyetem létrehozásának és működtetésének célját rögzítő paragrafusa egyértelműen azonosítható.”
Továbbá Baranyiék szerint az „illetve” kötőszó használata is egyértelmű, hiszen „azt a hivatalos nyelv következetesen „és/vagy” értelemben használja, így minden, alapvető szövegértési kompetenciákkal rendelkező választópolgár számára egyértelmű, hogy a kérdésre adott „igen” válasz mind az államnak, mind az egyetemnek való átadást, mind pedig ezek bármely kombinációját kizárná.”
Olyannyira egyértelmű az „illetve” kötőszó ilyen értelmű használata például törvényekben is – hívja fel a figyelmet az alkotmányjogi panasz –, hogy „a legalapvetőbb (…) magyar jogszabályok közül
az Alaptörvényben 23-szor, a Polgári Törvénykönyvben 198-szor, a Büntető Törvénykönyvben pedig 279-szer szerepel ez a kötőszó.”
Ám a hvg.hu annak is nyomára bukkant, hogy a gyakori alkalmazás ellenére az „illetve” kötőszó a többértelműsége miatt évtizedes vita tárgya. 2009-ben az akkori Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium még rendeletet is hozott arról, hogy ez a kötőszó „jogszabály tervezetében csak más egyértelmű nyelvi megfogalmazás alkalmazhatatlansága esetén alkalmazható.”
Akárhogy is, az Alkotmánybíróságnak 30 napja van arra, hogy a népszavazási kérdés értelmezhetőségéről döntsön és végre kiderüljön, lehet-e a témában referendumot tartani. Ha lesz végül jogerősen jóváhagyott kérdés, akkor az alapján a kerületi képviselő-testületnek ki kell tűznie a népszavazást és annak időpontját.
A Fudan Egyetem beruházásának Baranyi azért próbálja helyi népszavazással útját állni, mert az Alkotmánybíróság májusban elkaszálta az ezt célzó országos referendumot, a fővárosi népszavazás mögül pedig kihátrált a Demokratikus Koalíció és a budapesti városvezetés is. Ezek után egy lehetőség maradt: a helyi referendum.
Fudan-népszavazás: az országos elbukott, a fővárosi mögül kihátráltak, kerületi még talán lehet
Az Alkotmánybíróság által májusban elkaszált országos referendum után elbukni látszik a fővárosi népszavazás a Fudan Egyetemről, mivel kihátrált mögüle a DK és a városvezetés is. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester csalódott, de abban bízik, hogy helyi, kerületi népszavazás még megakadályozhatja, hogy kínai hitelből a Diákváros területén Fudan Egyetem épüljön.
