Már hat hete mulasztásos jogsértésben van az Orbán-kormány, de ez annyira nem zavarja, hogy kifogásokat sem keres, hanem a HVG kérdésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ csupán annyit közölt, hogy ez az állapot még hónapokig tarthat. 

A kormány pedig magának szabta a határidőt, amit nem tart be. Eszerint “legkésőbb 2024. június 30-áig beszámol az Országgyűlésnek az Intézmény létesítésével kapcsolatos beruházás előkészítéséről és a megvalósítás tervezett költségeiről.”  

Ráadásul a máig meg sem kezdett beruházás terveiről beszámoló határidejét egyszer már kitolták – másfél évvel. Eredetileg a beruházás, vagyis a kínai Fudan Egyetem budapesti intézményének működtetésére létrejött Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról szóló 2021-es törvényben a beszámoló határideje 2022 év vége volt. 

Mikor közeledett a határidő, decemberben a kormány bármiféle magyarázat nélkül, egy vegyes törvénycsomagba rejtve átírta a dátumot 2024. június 30-ra. Pedig úgy tűnt, a kabinet nem tett le a beruházásáról, sőt Orbán Viktor az évzáró, december 21-i kormányinfón a kínai állami tévé kérdésére jelezte: 

még mindig napirenden van a budapesti Fudan Egyetem ügye, mert “ott akarunk lenni a keleti világgazdaságban, ehhez nyelv, tudás és kapcsolatok szükségesek.” 

Ám két hónappal később, egy 2023 február végi kormányinfón rákérdezett a HVG, hogy akkor mégis mi van a beszámolóval és a beruházással, mire Gulyás Gergely miniszter közölte, pillanatnyilag jegelik. Mint mondta, a Fudan Egyetem egyelőre a beruházási stop áldozata lett (…) ott nem zajlik tervezés, és nincsen semmilyen előrelépés.”

Ez a helyzet azóta sem változott. Az sem, hogy a beruházáshoz kapcsolódó Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány továbbra is az egyetemi alapítványok állatorvosi lova, hiszen egy nem létező egyetem fenntartójaként égeti a közpénzt. Ezt a tevékenységét töretlenül folytatja, csak időnként más-más vezetők irányítása alatt: 

Visszatérve az idén június végi határidő ellenére elmaradt kormányzati beszámolóra, utánanéztünk, és azt találtuk – ahogy Tompos Márton Momentum-elnöke is szóvá tette – ilyen jelentés vagy beszámoló nem volt a tavaszi ülésszakban a parlament előtt és azóta sem nyújtottak be ilyet. Ezért kérdeztük a KTK-n keresztül a kormányzatot, hogy 

• A mulasztásos törvénysértésre van-e kormánynak indoka? 
• A kormány egyáltalán tárgyalta már a Fudan-beszámolót? 
• A kormány ehhez kért és kapott-e információt, háttéranyagot, számításokat és más döntés-előkészítő anyagokat a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványtól? 
• A kormány szerint mikorra készülhet el a jelentés, beszámoló? 

A fenti kérdések nagy részét ugyan válaszában a KTK figyelmen kívül hagyta, és a késlekedést a kormány meg sem próbálta magyarázni, sem például a Fudan-alapítványra fogni – amelynek amúgy szintén küldtünk kérdéseket a témában, de ők még csak nem is válaszoltak –, mindössze egymondatos reakciót kaptunk: 

A beszámolót az Országgyűlés őszi ülésszakára nyújtjuk be.” 

Vagyis a magyarázat nélküli mulasztásos jogsértés még hónapokig fennállhat, hiszen az Országgyűlés őszi ülésszaka hagyományosan általában szeptember utolsó hetében kezdődik. Kérdés, hogy a benyújtandó beszámolóban egyáltalán a kormány számol-e még a beruházással, vagy a bizonytalan jövőbe halasztja, annak költségeivel együtt. 

Valójában a kormány már 2018-ban elkötelezte magát az ügy mellett, hiszen az év végén államközi szerződést írtak alá Kínával “a Fudan Egyetem magyarországi felsőoktatási tevékenységének támogatásáról”, majd ezt törvényben ismerte el a magyar Országgyűlés.  

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium egy 2021 elejei kormányülésre már konkrét, az előkészítés lépéseit, a beruházás ütemezését tartalmazó előterjesztést vitt be. Ebben mintegy 450 milliárd forintos építési költséggel számolt, amihez kínai hitelt vett volna fel az állam, és úgy tervezték, hogy már 2023 őszén elkezdődik az oktatás.  

Majd bár óriási botrányt és tízezres tüntetést váltott ki, hogy a tervezett Diákváros területére álmodták meg a Fudan-kampuszt, a kormány és parlamenti többsége beleállt az ügybe: 2021 nyarán elfogadták a beruházásnak megágyazó “lex Fudan” törvényt és állami milliárdokkal kitömve létrehozták a Fudan egyetemi alapítványt. 

Az alapítvány főigazgatója tavaly december óta Harsányi Péter, a közben lemondott Csák János miniszter politikai tanácsadója. Neki ugyan az egyetemi szférához, a felsőoktatásiintézmény-üzemeltetéshez, de még Kínához sincs sok köze, ám a Fudan-projekt jegelése okán ezek a készségek egyelőre nélkülözhetőnek tűnnek a posztján.