Nincs hatásköre, ezért nem is indít reklámetikai vizsgálatot a Magyar Reklámszövetség, amely így nem lép fel a jelenleg is zajló, a “brüsszeli szankciók” elleni nemzeti konzultációt népszerűsítő hirdetések ellen, noha számos kritika érte a kormányzati hirdetések kreatívját, amely a levegőből aláhulló bomba képével erősíti a kampány üzenetét: “A brüsszeli szankciók tönkretesznek minket”.

Noha sokan – ellenzéki pártok, civilek, sőt az Európai Bizottság is – nemtetszésüket fejezték ki, a kormány kitart a hirdetés és a bombás hasonlat mellett, pedig a szomszédos Ukrajnában az orosz agresszió nyomán zajló háborúban valódi bombák ölnek valódi civileket. A reklám miatt korábban a Demokratikus Koalíció feljelentést is tett rémhírterjesztés és közveszéllyel fenyegetés miatt.

A Momentum pedig amellett, hogy országszerte átmatricázza a kormányzati plakátokat, a Magyar Reklámszövetségnél is próbált fellépni, ám Gelencsér Ferenc pártelnök kétszer is lepattant a szervezetről. Először október 17-én tett panaszt a Facebookon politikai hirdetésként megjelenő reklámok miatt, ám a Reklámszövetség akkor azzal utasította el őt, hogy politikai reklámot nem is vizsgálhatnak a Reklámetikai Kódex szerint.

A Momentum a Reklámszövetséghez fordult a bombás kormányhirdetés ellen, a DK feljelent

Miután már teleplakátolták vele a fél országot, a kormány kitart a nemzeti konzultációját népszerűsítő reklám mellett, amely "a brüsszeli szankciókat" egy bombával ábrázolja. A Momentum elnöke viszont a Magyar Reklámszövetséghez fordult miatta, de egyelőre lepattant róluk. Pár éve a szövetség elítélte a kormány "sorosozós" reklámjait, de állásfoglalásuknak nincs jogi következménye, a kormányra pedig amúgy sem vonatkozna.

Csakhogy közben maga a kormány kezdte – a kedvezményes díjszabása miatt amúgy olcsóbb – társadalmi célú hirdetésként feladni a nyomtatott sajtóban, például a Népszavában a bombás reklámot, és a kódex szerint a Reklámszövetség ilyen típusú reklámnál már indíthatna vizsgálatot. Erre hívta fel a figyelmüket Gelencsér egy újabb panaszban, ám ezzel sem jutott messzebbre, mert

a Reklámszövetség meglepő és kreatív indoklással utasította vissza ismét a reklámetikai vizsgálatot.

A hvg.hu kérésére a Momentum elküldte a Reklámszövetség válaszát, amelyben azt írják: “Az MRSZ fenntartja a korábbi véleményét, miszerint a „nemzeti konzultáció a brüsszeli szankciókról” kampány minden médiatípusban (social media, nyomtatott sajtó, közterület, televízió stb.) publikált hirdetése egyértelműen politikai reklám, mivel a kormány népszerűsítését szolgáló ill. a politikai programjának támogatására ösztönző reklám, így a Reklámetikai Kódex hatálya arra nem terjed ki.”

A Momentum elnökének küldött november 7-i válaszában Fülöp Szilvia, a Reklámszövetség főtitkára kiemelte: attól, hogy a kormány társadalmi célú hirdetésnek állítja be a bombás reklámot, az még politikai hirdetés, így nem tudnak vele mit kezdeni. Ahogy írta: “a Kódex alkalmazásában nem tekinthető olyan társadalmi célú reklámnak sem a politikai reklám, amelyet a Kódex szabályozna.”

Válaszában egyébként a főtitkár arra is felhívta a figyelmet, amire korábban már a hvg.hu is kitért: valójában teljesen mindegy, minek minősíti a Reklámszövetség a hirdetést, és indít-e reklámetikai vizsgálatot, mert ha indítana, és esetleg még el is ítélné végül a bombás hirdetéseket, a kormány ezt nyugodtan figyelmen kívül hagyhatná.

Még a fideszesek többségének sem tetszenek a bombás plakátok

A Publicus Intézet kutatásában többek között még szó esett arról, hogy hány szankciós csomagot szavazott meg Orbán Viktor, illetve hogy ki a felelős az élelmiszerárak elszállásáért.

Ugyanis a Reklámszövetség állásfoglalásainak nincs jogi következménye, a reklámetikai bizottság például szankciót, pénzbírságot nem is szabhat ki, állásfoglalásaik pedig csak azon 22 szervezetre és azok tagságára vonatkoztathatók, amelyek önként alávetik magukat az etikai kódexnek – a kormány pedig, mint végrehajtó hatalmi szerv, nincs köztük.

A szakmai szervezetnek ettől még véleménye lehet(ne) akár politikai reklámról is. Például 2017-ben a kormány Soros Györgyöt ábrázoló hirdetéséről megállapította, hogy “általános és alapvető társadalmi normákat sért, továbbá társadalmi célú hirdetésként való közzététele megtévesztő”. Sőt,

akkor rögzítették, hogy "a politikai hirdetésekre is alkalmazandók az általános reklámozási alapelvek és követelmények” – most viszont, néhány évvel később, a jelek szerint már nem így látja a Reklámszövetség.

Ellenkonzultációt indított Márki-Zay Péter

A Mindenki Magyarországa Mozgalomnak az a célja az online is elérhető kérdőívekkel, hogy rádöbbentse a kormányt: nem lehet a végtelenségig hazugságokra építeni a politizálást.

A kormány mostani, bombás plakátjairól október végén írt cikkünkben szavazást indítottunk, arra voltunk kíváncsiak, olvasóinknak mi a véleménye erről a hirdetésről. Három válaszlehetőséget kínáltunk, és ezek közül a kedden kora estig beérkezett mintegy 350 szavazat alapján a nem reprezentítv felmérésünk eredménye az, hogy válaszadó olvasóink 92 százalékának nem tetszik a bombás hirdetés.