A Szabad Európa cikke szerint az sem kizárt, hogy a magyar kormány a szankciók elfogadásával zsarolná az Európai Uniót a jogállamisági eljárással és a helyreállítási alappal kapcsolatban.
Azzal fenyegetőzik Brüsszelben a magyar kormány, hogy megvétózza az orosz oligarchák ellen hozott uniós szankciók megújítását, ha három oligarchát nem távolítanak el a listáról – írja a Szabad Európa. A hírportál európai kiadásának diplomáciai forrásai szerint a kormány Aliser Uszmanov, Pjotr Aven és Viktor Rasnyikov felmentését kéri a szankciók alól.
A listán jelenleg 1217 személy és 108 szervezet szerepel, a szankciókat – többek között az Orbán-kormány szavazatával – azt követően vezette be az Európai Unió, hogy Oroszország február 24-én lerohanta Ukrajnát. Az oligarchák elleni szankciók azonban csak fél évig vannak életben, ezeket szeretné az EU újabb hat hónappal kitolni. Az ügyről szeptember hetedikén tárgyalnak a nagykövetek, és a tagállamoknak egyhangúlag kell róla döntenie – vagyis Magyarország voksa is kell.
Az EU a szankciós listán Uszmanovot Kreml-barát oligarchaként tünteti föl, aki szoros kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin elnökkel, ráadásul olyannyira, hogy állítólag az orosz elnök közvetlen üzleti ügyeire is rálát, sőt kezeli is azokat. Uszmanov jachtját – egy 600 millió dolláros óriáshajót – a szankciók bevezetése után nem sokkal lefoglalták.
Pjotr Aven az EU szerint egyike azon orosz üzletembereknek, akik szinte napi kapcsolatban vannak Putyinnal, gazdasági érdekeltségei pedig az orosz elnök kívánságainak megfelelően működnek.
Míg Uszmanov és Aven már februárban, Viktor Rasnyikov csak márciusban került a szankciós listára. Rasnyikov az EU szerint meghatározó oligarcha, aki Oroszország egyik legnagyobb vállalatának, a Magnyitogorszki Vas- és Acélgyárnak a tulajdonosa.
A Szabad Európa cikkében azt írja, hogy a magyar kormány a három oligarcha szankciók alóli felmentése mellett azt is szeretné elérni, hogy a humanitárius szervezetek üzletelhessenek azokkal az orosz bankokkal, amik jelenleg az uniós szankciók alá esnek.
A lap szerint Brüsszelben jelenleg találgatják, mi lehet a magyar kormány célja a vétó belengetésével, egyes tippek szerint az, hogy minél hamarabb megállapodást csikarjanak ki a jogállamisági eljárás, illetve az uniós helyreállítási alap ügyében.
Nem ez az első alkalom, hogy Magyarország vétóval fenyegetőzik, amikor Oroszország elleni szankciókról van szó: amellett, hogy a magyar kormány folyamatosan ellenzi az energiahordozókra kirótt szankciókat, Kirill pátriárkát, az orosz ortodox egyház vezetőjét tavasszal kimentették a szankciók alól annak ellenére is, hogy az orosz egyházfő nyíltan terjeszti a putyini propagandát:
Orbán ellenkezése után Kirill pátriárka kikerült az EU-s szankciós listáról
Sajtóinformációk szerint az Európai Unió engedett az orosz ortodox egyházi vezető ügyében, miután a magyar kormány tiltakozott.
Cikkünk megjelenése után a Külgazdasági és Külügyminisztérium lapunknak a következő közleményt küldte: "az európai uniós szankciós listák felülvizsgálata folyamatosan zajlik, és időnként felmerülnek szempontok, melyek szerint egyes személyek vagy entitások szankciós listán történő szerepeltetése nem kellően megalapozott. A döntés azonban közösen születik, és a szankciós listák hatálya minden bizonnyal meghosszabbodik".